A rejtélyes gönci Huszita-ház: egy szelet történelem a Zemplén szívében

A Zempléni-hegység lábánál, egy csendes kisvárosban, Göncön áll egy épület, amely évszázadok óta hordozza magában a történelem suttogását. Ez a ház, amelyet a helyiek egyszerűen csak „Huszita- ház” néven emlegetnek, nem csupán régi falakat rejt, hanem egy olyan kor emlékeit is, amikor Közép-Európát vallási és politikai konfliktusok rázták meg. De kik is voltak valójában a husziták, és mi kötheti őket éppen Gönc egy szerény épületéhez?

Gönci Huszita-ház

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc egyik látnivalója a Huszita-ház. A műemlék épületben látható a híres 136,6 literes gönci hordó, ami egykor Európa-szerte elismert űrmérték volt és nem mellesleg a bor tárolásában és a tokaji aszú puttony számának meghatározásában is fontos szerepett játszott. Olvass tovább és ismerd meg a Gönci Huszita-ház történetét!

Az építészetileg egyedülálló Huszita-ház a 1600-as évekből való. At erődszerűen épített háznak nincs köze a huszitákhoz, azok 200 évvel korábban jártak erre.

Kiss P.Dórától kaptunk fotókat és leírást a műemlék épületről.

„Göncön a Huszita-házat, vagy cseh-házat a helyi hiedelem szerint eredetileg husziták építették és lakták. Bár ezt máig sem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani.
Ma tájház a műemlék épület.

A középkorban az észak–déli kereskedelmi és hadi főút mellett épült, éspedig kőből, amelyet mészkőhabarcsba helyezve raktak ki. A lakószintet megemelték, és szűk ablaknyílásokat alakítottak ki, valamint pincét, ahhoz kapcsoltan pedig a telek vége felé induló és a szomszédos pincékbe ágazó járatokat vájtak ki. Az erődített jellegre és a menekülési útvonalként is szolgáló járatrendszerre a környékre jellemző gyakori csatározások miatt volt szükség.

1978-ban felújították az épületet, az egykori lakóházban a 19. század második felének állapotait tükröző paraszt-polgári lakásbelsőt alakítottak ki, amely a Tokaj-Hegyaljáról a Felvidékre és Lengyelországba irányuló borkereskedelemből élők viszonylagosan jómódú életkörülményeit mutatja be. Ehhez kapcsoltan a tárlat bepillantást enged a helyi kézművesek mindennapjaiba is.
A kiállítás a pincerendszerben is folytatódik, itt van a környék legnépszerűbb termékéből, a mértékegységgé vált 136,6 literes gönci hordóból is kiállítva néhány. Azt, hogy hány puttonyos az aszúbor, máig is úgy számolják, hogy hány puttony aszútésztát adnak egy gönci hordónyi (azaz 136,6 liter) musthoz.”

Ahogy többnyire mindig igyekszem az olvasók által ajánlott helyeket személyesen is felkeresni, úgy Gönccel sem volt másként. Szerencsére ez is megvalósult, így friss fotókkal is és plusz információkkal is kiegészítem a bejegyzést.

Kik voltak a husziták?

A husziták egy vallási reformmozgalom követői voltak a 15. századi Csehországban. Nevüket Husz Jánosról (Jan Hus), egy karizmatikus cseh papról és teológusról kapták, aki élesen kritizálta a korabeli katolikus egyház visszásságait, a pápai hatalom túlzásait és a klérus erkölcsi hanyatlását. Husz az egyház megújítását, az anyanyelvű igehirdetést és a hívek áldozásának visszaállítását követelte mindkét szín alatt (kenyér és bor), ami addig csak a papok kiváltsága volt.

Husz tanai széles körben elterjedtek a cseh lakosság körében, nemzeti öntudattal is párosulva. Azonban az egyház nem tűrte a kritikát: Husz Jánost a konstanzi zsinaton eretnekké nyilvánították és 1415-ben máglyán megégették. Halála azonban nemhogy elfojtotta volna a mozgalmat, épp ellenkezőleg, radikalizálta és fegyveres felkelésekhez vezetett.

A huszita háborúk (1419-1434) véres összecsapások sorozata volt a husziták és a katolikus Európa, főként a Német-római Birodalom csapatai között. A gyakran zseniális hadvezérek – mint például Jan Žižka -vezette huszita sereg meglepő sikereket ért el, innovatív harcászati módszereikkel és fanatikus elszántságukkal sokszor megfutamították a képzett lovagseregeket.

A huszita mozgalom végül két fő irányzatra szakadt: a mérsékeltebb kelyhesekre (utraquisták), akik a két szín alatti áldozást követelték, és a radikálisabb táboritákra, akik mélyrehatóbb társadalmi és vallási reformokat akartak. A két csoport közötti belső konfliktusok végül a huszita háborúk lezárásához vezettek a lipanyi csatában (1434), ahol a kelyhesek legyőzték a táboritákat.

A gönci huszita ház rejtélye

És most térjünk vissza Göncre. Hogy kerülhet egy cseh vallási reformmozgalom egy ilyen távoli magyarországi településhez? A „huszita ház” elnevezés a helyi hagyományban gyökerezik, de a történelmi bizonyítékok meglehetősen hiányosak.

Több lehetséges magyarázat is felmerül:

• Menekülők nyoma: A huszita háborúk idején sokan menekültek a harcok elől. Elképzelhető, hogy cseh vagy morva husziták találtak menedéket a viszonylag közeli Magyarországon, és talán éppen Göncön építettek vagy laktak ebben a házban.
• Kereskedelmi kapcsolatok: A 15. században élénk kereskedelmi kapcsolatok voltak Csehország és Magyarország között. Lehetséges, hogy cseh kereskedők szálltak meg itt, akik szimpatizáltak a huszita eszmékkel, vagy éppen maguk is husziták voltak.
• Lokális legenda: Az is előfordulhat, hogy a „huszita” elnevezés egy későbbi keletkezésű legenda eredménye, amely valamilyen ismeretlen történelmi eseményhez vagy a ház jellegzetes építészeti stílusához kapcsolódik.

Bár a pontos eredet homályba vész, a gönci huszita ház így is izgalmas emléke a régmúltnak. A ház maga egy jellegzetes, régi építészeti stílust képvisel, amely a korabeli lakóházakra volt jellemző. A vastag falak, a kis ablakok és a robusztus szerkezet mind-mind a múlt századok hangulatát idézik.

A husziták öröksége

A huszita mozgalom mély nyomot hagyott Közép-Európa történelmében. Küzdelmük a vallásszabadságért, a nemzeti nyelv használatáért és az egyházi reformokért évszázadokon át hatott. A husziták ellenállása meggyengítette a pápai hatalmat és hozzájárult a későbbi reformáció kibontakozásához.

Gönc huszita háza talán csak egy apró mozaik ebben a nagy történelmi képben, de emlékeztet minket arra, hogy a történelem néha a legváratlanabb helyeken bukkan fel, és hogy egy egyszerű épület is hordozhat fontos üzeneteket a múltból. Ha egyszer Göncön jársz, érdemes megállni előtte egy pillanatra, és elmerengeni azon a távoli koron, amikor a husziták bátorsága megrengette Európát.

Nagyon köszönöm a tájékoztatót Kiss P. Dórának!

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik legészakibb városi rangú települése. Jelentőségét az adja, hogy itt volt esperes és itt fordított Károlyi Gáspár, az első magyar biblia fordítója. A gönci hordó, mint mértékegység a településről kapta a nevét. Nézzük, melyek Gönc látnivalói.