Gönc, ahol az első magyar nyelvű biblia született

Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik legészakibb városi rangú települése. Jelentőségét az adja, hogy itt volt esperes és itt fordított Károlyi Gáspár, az első magyar biblia fordítója. A gönci hordó, mint mértékegység a településről kapta a nevét.

Gönc

Tárnok Ágnestől kaptunk fotókat néhány mondattal. “Gönc. Itt volt református lelkész, majd esperes Károli Gáspár az első magyar nyelvű Biblia fordítója. A szomszédos Vizsolyban nyomtatták, Szenczi Molnár Albert is segített neki. Többször voltunk, egyik legemlékezetesebb, amikor Vizsolyban Daruka úr, eljátszatta , hogyan nyomtatták a Bibliát. Szerintem a résztvevők biztos megjegyezték.”

Gönc város rövid története

A 12. század közepén érkeztek Göncre és még  kilenc Hernád-völgyi faluba a német (bajor, frank) nemzetiségű alapítók. A város nevét egy 1219-es oklevél említette először Bücij (Guncy) néven.

Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség birtokába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát. Ma már csak a vár romjait találhatjuk meg, amit az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket.

Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király is megfordult Amadé nádornál, a várban.

1311-ben Amadé nádor halála után fiai a király ellen fordultak, de 1312-ben a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Ezután a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta. Az elfoglalt várat a király a várossal együtt a Drugeth családnak adományozta.

Göncön már ebben az időben is jelentős volt a szőlőtermelés. Az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.

A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált.

Károlyi-biblia (Károli-biblia)

1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. Itt volt református esperes Károlyi Gáspár, aki 1586-ban kezdte meg a Biblia magyarra fordítását. Három év alatt készült el a fordítás. A nyelvezet vizsgálata arra utal, hogy legalább három segítőtársa volt a magyarításban. Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károli fordította.

A Szentírás nyomtatását 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével a közeli Vizsolyban. A betűket Németalföldrő, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták át Vizsolyba.

A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia), amit szokás vizsolyi bibliaként is említeni, a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. 2015 januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé.

1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.

A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.

A trianoni békeszerződés után az ország szélére került és ezzel elveszítette kereskedelmi jelentőségét.

2001-ben kapott városi rangot.

Gönc látnivalói

Amadé vár

Az Amadé várrom Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett. Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km) közelíthető meg.

Huszita ház

A környéken több településen is találunk hasonló házat. A mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó föld alatti járatok jellemzik. Az első szoba neve elsőház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük van a pitvar, vagy konyha.

A XVII-XVIII. századi épületet 1832-ben újjították fel. A berendezés a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be. A pincében látható gótikus ablaktöredékek a közeli pálos kolostorból származnak. Itt látható a híres “gönci hordó” is.

Károlyi Gáspár Múzeum

A múzeum Károlyi Gáspár munkásságának és az első magyar nyelvű biblia létrejöttének állít emléket. A templomkertben Károlyi Gáspár szobrát láthatjuk.

Gönc - Károli Gáspár szobra

Nagyon köszönöm a fotókat Tárnok Ágnesnek és Kiss P Dórának!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × egy =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás