Gönc látnivalói, ahol az első magyar nyelvű biblia született
Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik legészakibb városi rangú települése. Jelentőségét az adja, hogy itt volt esperes és itt fordított Károlyi Gáspár, az első magyar biblia fordítója. A gönci hordó, mint mértékegység a településről kapta a nevét. Nézzük, melyek Gönc látnivalói.
Tárnok Ágnestől kaptunk fotókat néhány mondattal. „Gönc. Itt volt református lelkész, majd esperes Károli Gáspár az első magyar nyelvű Biblia fordítója. A szomszédos Vizsolyban nyomtatták, Szenczi Molnár Albert is segített neki. Többször voltunk, egyik legemlékezetesebb, amikor Vizsolyban Daruka úr, eljátszatta , hogyan nyomtatták a Bibliát. Szerintem a résztvevők biztos megjegyezték.”
Gönc város rövid története
A 12. század közepén érkeztek Göncre és még kilenc Hernád-völgyi faluba a német (bajor, frank) nemzetiségű alapítók. A város nevét egy 1219-es oklevél említette először Bücij (Guncy) néven.
Kun László uralkodása alatt, az 1280-as években az Aba nemzetség birtokába került, akik a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítették Gönc várát. Ma már csak a vár romjait találhatjuk meg, amit az Aba-nemzetségbeli Amadéról még ma is Amadé-várnak neveznek. Aba Amadé itt rendezte be udvartartását és innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket.
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly Róbert király is megfordult Amadé nádornál, a várban.
1311-ben Amadé nádor halála után fiai a király ellen fordultak, de 1312-ben a rozgonyi csatában vereséget szenvedtek. Ezután a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta. Az elfoglalt várat a király a várossal együtt a Drugeth családnak adományozta.
Göncön már ebben az időben is jelentős volt a szőlőtermelés. Az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt is tartottak.
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként németek lakta település a török hódoltság alatt újra magyar többségűvé vált.
1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt.
1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város rendkívül fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borok kereskedelemében, a 136 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált, ami 160 iccének felelt meg.
A trianoni békeszerződés után az ország szélére került és ezzel elveszítette kereskedelmi jelentőségét.
2001-ben kapott városi rangot.
Károlyi-biblia (Károli-biblia) története
Göncön volt református esperes Károlyi Gáspár, aki 1586-ban kezdte meg a Biblia magyarra fordítását. Három év alatt készült el a fordítás. A nyelvezet vizsgálata arra utal, hogy legalább három segítőtársa volt a magyarításban. Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károli fordította.
A Szentírás nyomtatását 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével a közeli Vizsolyban. A betűket Németalföldről, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták át Vizsolyba.
A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia), amit szokás vizsolyi bibliaként is említeni, a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. 2015 januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé.
Károli Gáspár élete röviden
Károlyi Gáspár 1529-ben született a románia Nagykárolyban. Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát.
Károli Gáspár azután, hogy befejezte tanulmányait a reformáció szülővárosában, a Wittenbergi Egyetemen, 1562-től a gönci gyülekezet lelkipásztora lett és hozzákezdett a teljes Szentírás lefordításához, az eredeti héber és görög szövegből magyar nyelvre.
1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát.
Károli azzal, hogy elvesztette élete nagy szerelmét, az özvegy Garai Annát, tisztes polgári földbirtokosból az ország egyik leggazdagabb emberévé vált. Tokaji borokat szállított a lengyeleknek, ami rendkívül jövedelmező vállalkozás volt. De kellett is a pénz, mert mindent felemésztett az első biblia kiadása.
Szerelmi házassága is tragikus véget ért. Felesége és három gyermeke is áldozatul esett a pestis járványnak. Ezután már nem érdekelte a nagy vagyon, egyetlen dolog éltette: befejezni a biblia fordítását. „Csak az Isten annyi erőt adjon még, hogy a Biblia ügyét sikerre vihessem” – írta előszavában, és ez meg is adatott neki. 1589-90 között, királyi cenzurális engedély nélkül megszületett a magyar nyelvű Szentírás. Rá
1592-ben itt is halt meg.
Gönc látnivalói
Amadé vár
Az Amadé várrom Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett. Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km) közelíthető meg.
Pálos kolostorrom
Szintén Gönc külterületén találjuk az egyetlen magyar alapítású rend, a pálosok kolostorának romjait.
Huszita-ház
A Huszita-ház egy 17. századi tipikus épület, a környéken több településen is találunk hasonló házat. A mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó föld alatti járatok jellemzik. Az első szoba neve elsőház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük van a pitvar, vagy konyha.
A 17.-18. századi épületet 1832-ben újjították fel. A berendezés a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be. A pincében látható gótikus ablaktöredékek a közeli pálos kolostorból származnak. Itt látható a híres „gönci hordó” is.
Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás
A múzeum Károlyi Gáspár munkásságának és az első magyar nyelvű biblia létrejöttének állít emléket.
Református templom
Itt volt esperes Károlyi Gáspár, aki 1586-ban kezdte meg a Biblia magyarra fordítását.
Károlyi Gáspár szobra
A reformátum templom kertjében áll a bibliafordító Károlyi Gáspár szobra.
Pálffy-kastély
A városháza épülete mellett áll 1780-ban épült copf stílusú kastély. Az épület jelenleg gyermekotthonként működik, jó állapotban van, nem látogatható. Műemléki védettséget élvez.
Nagyon köszönöm a fotókat Tárnok Ágnesnek és Kiss P Dórának!
Gönc kapcsán nem feledkezhetünk meg Vizsolyról sem, ahol az első bibliák nyomtatása történt és amiről a nevét is kapta a vizsolyi biblia.
Vizsoly védett freskókkal díszített Árpád-kori műemlék temploma és a tepelülésen nyomtatott első magyar nyelvű biblia, a Károlyi (Károli) bibla egyik első kiadású példánya sok látogatót vonz a Hernád völgyi településre. Vizsoly látnivalói között azonban van még két további templom és egy kőfejtő geológiai bemutató hely is.
