Edelény és a L’Huillier-Coburg-kastély

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Edelény legfőbb látnivalója és vonzereje a L’Huillier-Coburg-kastély, vagy ahogy manapság hívják, az Edelényi kastélysziget. Az ország hetedik legnagyobb kastélya a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke. A Bódva szigetén álló kastélyt fekvése mellett a freskókkal díszített helyiségei teszik különlegessé.

Edelény, a vármegye névadója

Edelény kilencezer lakosú város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járás központja. Miskolctól 25 kilométerre északra helyezkedik el, a Bódva völgyében.

A magyar honfoglalók a mai Edelényhez tartozó borsodi földvár helyén jelentős települést hoztak létre, ez a legnagyobb korabeli magyar falu, amit régészetileg sikerült azonosítani. Borsod falu, amelyet 1950-ben csatoltak Edelényhez a névadója az egykori Borsod vármegyének, melyenek a középkorban még a székhelye is volt.

Edelény határában, a Bódva foyló balpartján lévő dombon talán már a honfoglalás előtt is állt egy vár. Az írások 1108-ban említik. Anonymus szerint a magyar őseinkkel érkező Bunger fia, Bors vezér emeltette. Gestajában arról számol be, hogy Árpád Borsot küldte el, hogy kémlelje ki a Tátráig terjedő vidéket.

Eztután Ő lett a vár ispánja, és így az erősséget róla is nevezték el. Egyes nyelvészek szerint az Anonymus előtti magyar nyelvben a -d képző nem csak kicsinyitést, hanem birtoklást is kifejezhetett, így lehetséges, hogy a várnév valóban azt jelenti: Borsé.

E vezér létezéséről azonabn semmilyen más, történelmileg hiteles adat nem maradt fenn. A 13. században viszont Borsod nevét és a várat okleveleke említik. A régészeti kutatások pedig a sáncokon belül egy kora Árpád-kori települést tártak fel.

Edelényt 1299-ben említik először Edelin írásmóddal, ekkor Roland nádor tartotta itt Borsod vármegye közgyűlését.

Edelény látnivalói, nevezetességei

• L’Huillier–Coburg-kastély
• Szent Kereszt görögkatolikus templom
• Edelényi Jézus Szíve tiszteletére szentelt, római katolikus templom
• Szekrényessy-kastély (10 szobás kúria)
• Edelényi református templom
• Borsodi földvár
• Népi műemlékegyüttes (Borsod városrészben)
• Borsodi református templom
• Finkei római katolikus templom
• Finkei református templom
• Szekrényessy Múzeum
• Császtai kilátó

Edelény legfőbb látványossága a 18. századi kastély. A Borsodi földvárból már csak alapok egy része látható. A földvárral szemben az egykori Szekrényessy-kúria, amelyben a család rokona, Kazinczy Ferenc is megfordult.

Szekrényessy Árpád, a város műzeumának névadója, a 19. század második felében sokat tett szűkebb hazájáért, egyik alapítója volt a Bódva-völgyi vasútnak. Bátyja, Szekrényessy Kálmán, pedig a Balaton és a Bóden-tó első átúszójaként lett világhírű. De ó volt, aki első magyarként szelte át úszva a Szuezi-csatornát is.

Edeléynben kirándulva a természet szépségeit is megcsodálhatjuk. Maga a kastély is a Bódva szigetén, egy csodás park közepén áll. Az ország egyik legtisztább folyója az Aggteleki -karszt és a Szalonnai-hegység vizét gyűjtötte össze.

Csanádi József csodás fotói mellé egy komplett leírást is mellékelt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye büszkeségéról az edelényi kastélyról a Közel és távol Facebook csoportban, amit teljesen egészében, változtatás nélkül teszek közzé.

A turisztikailag némiképp légüres térben, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park között álló hányattatott sorsú kastély nagyszabású felújításon ment keresztül.

Az edelényi L’Huillier-Coburg kastély története

Az 1716-30 között épült együttest a lotharingiai származású L’Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette a Bódva-folyó által körülölelt kis szigetre. Jean-François L’Huillier báró már nem tudta örömét lelni a környék legnívósabb, francia és itáliai hatásokat mutató kastélyában, mert az építkezés befejezését megelőzően meghalt. A díszítő munkákat már a báró özvegye készíttette el.

Később a kastély az Esterházy família birtokába került, átalakításokat hajtattak végre, szobáiban díszes rokokó festményeket helyeztek el, melyeknek kiemelkedő mestere Lieb Ferenc volt. E falfestések a kastély legértékesebb részét képezik. A kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestése a legteljesebben fennmaradt világi falkép-együtteseink közé tartozik. Külön érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike vélhetően Mária Terézia arcmását mutatja.

Az edelényi uradalom a 19. században már a Szász-Coburg-Gothai herceg fennhatósága alatt volt, amikor Ferdinánd György herceg megvásárolta. Az uradalmat 1864-ben hitbizománnyá alakították. A kastély nevében szereplő Coburg a brit uralkodói ház történetében is szerepel, hiszen VII. Edward király a Szász–Coburg–Gotha-házból származott. A németes hangzású nevet V. György változtatta meg az I. világháború idején, így a mostani királyi család már a Windsor nevet viseli.

A következő építkezésre 1910-ben került sor, amikor Ray Rezső tervei nyomán komolyabb változásokat hajtottak végre eredeti megjelenésén, alacsony hajlásszögű tetejét magas manzárdtető váltotta fel, az előudvart sarokpavilonokkal ellátott oldalszárnyakkal zárták körül.

Az épületet egykor francia kert vette körül, erről fennmaradt alaprajzok tanúskodnak. Kovácsoltvas főkapuja a város szimbólumává vált, 1910-ben helyezték el.

A Bódva a park egyik legfontosabb látványeleme volt. A 20. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főága holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árokká változott.

Az edelényi kastély állami tulajdonba kerülése

1928-ban aztán az Igazságügyi Minisztérium vált új tulajdonosává, nyugati szárnyában börtönt alakítottak ki, továbbá az I. világháború alatt és után egy bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság is bérelte. A kastély kápolnáját lebontották, helyére lakásokat építettek. Később még tovább nőtt a benne működő intézmények száma, 1945 után már járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség is volt itt, illetve további lakásokat is kialakítottak, parkjában sportpályát létesítettek.

Edelényi kastély felújítása

A ’90-es évekre már igen romos volt és jó ideje üresen állt az épület, 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a felügyeletet, 2004 és 2006 között állagvédelmi munkálatokat hajtottak végre. 2009-ben írták alá a kastély nagyarányú átalakítását és turisztikai célú kihasználását célzó Európai Uniós projektet.

A sikeres pályázatoknak köszönhetően az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója két ütemben valósul meg. A 2,4 milliárd forintos első fejlesztési ütem eredményeképpen újult meg a kastély külseje, valamint belső tereinek kétharmada, illetve a szigetnek a kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park. Emellett a Bódva folyó partján egy fogadóépületet és egy 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkolóhelyet építettek, ahonnan a szigetet egy új gyaloghídon lehet megközelíteni. A 2010-es árvíz nagyban hátráltatta az építkezést, ezért a 2009. évi kezdés után a munkálatok csak 2013-ban fejeződtek be.

2012. november 28-án kezdődött el a második fejlesztési ütem, ami a 900 millió forintos európai uniós támogatásnak köszönhetően, az önkormányzati tulajdonú sportpálya megvásárlásával a kastélysziget egyesítését, valamint a kastély látnivalóinak a bővítését tűzte ki célul.
(Forrás: „Kirándulás tippek”; „Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.”)

Nagyon köszönjük Józsefnek a fotókat és az alapos ismertetőt.