Diósgyőri vár, a királynék vára Miskolcon

A Diósgyőri vár Miskolc leglátogatottabb műemléke. A négytornyú gótikus erőd a királynék kedvelt nyaralóhelye volt, ma pedig a lovagi kultúra magyarországi szimbóluma. 

Diósgyőri vár

Fotó: Kiss P Dóra

Két olvasónktól is kaptunk fotókat és információt a Diósgyőri várról. Kiss P Dóra négy évvel ezelőtti, míg Arnhoffer Klára idén nyári fotóit osztotta meg velünk.

Kiss P  Dóra: “Diósgyőri vár – történelmi emlékhely. A négy tornyú gótikus vár a középkori lovagi kultúra magyarországi szimbóluma. Virágkora I. (Nagy) Lajos uralkodásának idejére esett (1342-1382).

Diósgyőri vár

Fotó: Arnhoffer Klára

A “lovagkirály” kedvenc vára volt a Diósgyőri vár. Amikor lengyel királlyá is megválasztották, 1370-ben Diósgyőr királyi székhely is lett. A fényes lovagvárban – Buda és Krakkó között félúton – sokszor hónapokig tartózkodott az uralkodó és udvartartása.

Fotó: Kiss P Dóra

A király halála után Diósgyőr vára és a hozzá tartozó birtok a királynék vidéki rezidenciája volt. 1526-ig hat királyné kapta jegyajándékba, köztük Mátyás felesége Beatrix is. Ezért méltán emlegették Diósgyőr várát a „királynék jegyruhája”-ként.

A vár előtti Nagy Lajos mellszobra 2001-ben készült, Varga Éva miskolci szobrász alkotása.

Napjainkban a vár kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont.

A vár felújítása folyamatban van. Ezek is 4 éves fotók, de a 4. torony még nincs kész. Ez a tervezett látványképe a várnak.

diósgyőri vár

Fotó: Kiss P Dóra

Arnhoffer Klára: “Diósgyőr, 2019 július. Tárlatvezetésre fizettünk be, amit nagyon élveztünk. A korabeli ruhákban a tárlatvezetők láthatóak. A miénk rímekbe szedve és rég elfelejtett kifejezéseket használva vezetett körbe, tini unokáimnak is nagyon tetszett. A vizesárok rekonstrukciójának is neki esnek 1-2 éven belül.”

Diósgyőri vár

Fotó: Arnhoffer Klára

Fotó: Arnhoffer Klára

Diósgyőri vár története

A történelmi Diósgyőr városa ma Miskolc egyik városrésze. A várhoz vezető hangulatos sétányt védett vadgesztenye sor szegélyezi.

A terület az ősidők óta lakott, a vár dombján bronz- és vaskori település nyomaira bukkantak. A 9–10. századból hullámdíszes edények, illetve cölöp- és gerendamaradványok kerültek elő. A honfoglalás kori települést földvár, illetve földsánc vette körül.

1200 táján Anonymus említi először Diósgyőr nevét, még Győr formában. A várat 1316-ban Wywar vagyis Újvár néven említik, ez is arra utal, hogy korábbi földvár helyére épült.

A ma látható gótikus vár a tatárjárás után épült. Valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után építette az Ákos nembeli Ernye bán. Ez az akkori divat szerint ovális alaprajzú építmény volt egy kerek öregtoronnyal, saroktoronnyal és sokszögű külső várral. Bejáratához kőpilléres fahíd vezetett át a vizesárkon.

Fénykorában, Nagy Lajos uralkodása idején lovagterme a legnagyobb volt Európában. A király, aki Budát mindinkább hanyagolta, Visegrád és Zólyom mellett harmadik székhelyévé tette Diósgyőrt, átépíttette, korszerűsítette a várat.

Fotó: Arnhoffer Klára

1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. 1370-ben itt írta alá Nagy Lajos király az első olyan európai adománylevelet, amely „szabad királyi várossá” nyilvánított egy várost, Kassát. 1381. november 26-án itt ratifikálta a korábban megkötött torinói békét. Ebben Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren.

Később a magyar királynék jegyajándéka volt, egészen a török időkig. Tulajdonosa volt többek közt Podjebrád Katalin, Aragóniai Beatrix, Jagelló Anna. Az utolsó királyné, aki itt élt, II. Lajos felesége, Habsburg Mária volt. A mohácsi csata és férje halála után 20 évvel, 1546-ban írásban is lemondott a várról, amit addigra már elfoglalt az erdélyi vajda. Ezután kezdődött az utolsó nagy várátalakítás. A keskeny tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olasz bástyát építettek. Ekkor emelték a háromszintes kazamatát is.

Eger 1596-os elfoglalása után Diósgyőr ura az egri pasa lett, de a keresztények gyorsan visszafoglalták. 1673-ban leégett a vár tetőzete. A 17. század végére már lakhatatlanná vált, állapota egyre jobban leromlott.

Fotó: Arnhoffer Klára

Diósgyőri vár napjainkban

A várban 1934–36-ban már folyt tudományos igényű feltárás, helyreállítása 1953-ban indult meg. 2014-re a vár két szint magasságig újra felépült, a délnyugati torony kivételével. A palotaszárnyban helyreállították Közép-Európa legnagyobb lovagtermét, a várkápolnát és a királynék lakótermét is. A felújítás eredeti tervek és korabeli festmények alapján készült.

A vár szomszédságában 2015 augusztusára készült el a Lovagi Tornák Tere, ahol lovas rendezvényeket, lovagi tornákat, sporteseményeket és szabadtéri színházi előadásokat, koncerteket tartanak.

A vár melletti Déry-ház falán emléktábla hirdeti, hogy itt élt a 19. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, Déryné Széppataki Róza.

Advent idején a tornyokat kivilágítják, így létrejön hazánk legnagyobb adventi koszorúja.

Nagyon köszönöm a fotókat Dórának és Klárinak!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 + tizennégy =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás