Angkorvat (Angkor Wat), a templomváros csodája Kambodzsában
Angkorvat (Angkor Wat) a khmer építészet és szobrászat különleges „templomvárosa”, ma Kambodzsa és egyben Délkelet-Ázsia legismertebb és legnagyobb turistalátványossága. A mintegy 400 km²-en elterülő Angkor Régészeti Park a Khmer Birodalom 9. és 15. század közötti fővárosának fenséges romjait foglalja magában. 1992 óta az UNESCO világörökség része.
Angkorvat (Angkor Wat), a templomváros csodája
Angkorvat az én kívánságlistámon is előkelő helyet foglal el. Olvasónknak viszont már volt szerencséje eljutni a csodálatos templomvárosba.
A Khmer Birodalom a 9-15. sz. között volt nagyhatalom DK-Ázsiában. A birodalom bukása után Angkort, a fővárost visszahódította az őserdő. A 20. században került napvilágra, miután egy 200 négyzetkilométernyi területet megtisztítottak a dzsungeltől. Amit ma láthatunk az a „templomváros”, mert a lakóépületek nem kőből épültek, így elpusztultak az évszázadok során. – írta Tóthné Éva a fotói mellé.
Angkorvat (Angkor Wat) Kambodzsa északnyugati részén, a Szap-tó közelében található. A 400 km²-es Angkor Régészeti Park több mint 100 templomot rejt, a khmer kultúra, művészetek aranykorának kincsei találhatók itt Legnagyobb és legismertebb az Angkorvat nevet viselő templom. Az angkor szó jelentése: „főváros”, a Vat jelentése pedig a khmer és thai nyelvekben: „templom”.
A 11. században I. Jaszovarman király a Sziemreap folyó elterelésével bonyolult vízvezetékrendszert és nagy víztározó medencéket építtetett. Ezek a csatornák lehetővé tették a rizsföldek öntözését az aszályos időszakban is. A parasztok évente háromszor arattak, ami a Khmer Királyságot gazdag birodalommá tette. A királyság a Kínai Császárság után Ázsia második legerősebb állama volt, a királyok nagyszabású építésekbe kezdtek.
Az Angkorvat templom II. Szurjavarman király uralkodása (1113–1150) alatt épült 50 000 munkás, 5000 szobrász és kőfaragó harminc évi munkájával. A templom a földi és az égi világ közötti kapcsolatot testesíti meg, a hindu vallás szimbólumai fedezhetők fel rajta.
II. Szurjavarman halála után atemplom hamar romlásnak indult. A 12. század végén, 1177-ben Angkort megszállták és megrongálták a khmerek ősellenségei, a vietnámi csamok. VII. Dzsajavarman (1181–1219) a fővárost néhány kilométerrel északabbra, Angkorthomba helyezte át. Ekkor a hinduizmusról áttértek a buddhizmusra való áttérés. A 14. századtól napjainkig a templom buddhista szentélyként működik.
A 15. században sziámi betörések és fosztogatások rongálták. A 16. századra jórészt kiüresedett.
Az 1586-ban ide látogató Antonio da Magdalena portugál misszionárius-szerzetes volt Angkorvat első ismert európai látogatója. 1850-ben Charles-Émile Bouillevaux francia misszionárius az őserdő közepén rátalált Angkor néhány templomára, és rövid leírást adott róluk.
Az 1878-as párizsi világkiállítás tovább növelte az érdeklődést a khmer kultúra iránt, de a város és Angkorvat akkor vált igazán híressé, amikor Pierre Loti kambodzsai utazását követően megírta Un pelerine d’Angkor című könyvét, és August Rodin, a nagy szobrász 1914-ben rajzsorozatot készített a templomot díszítő apszarákról – a királyi táncosnőkről.
Bár az első látogatók már az 1878-as párizsi világkiállítás után megérkeztek. De csak a politikai helyzet stabilizálódása után, az 1990-es évektől vált általánossá a turistaáradat. Napjainkban évente több millió külföldi keresi fel Angkor egzotikus templomait.
Angkor ma is működő vallási központ, fontos szerepet tölt be mind a hinduk, mind a buddhisták körében. A templom Kambodzsa jelképévé vált, a nemzeti zászlón, a címeren és bankjegyeken is megjelenik.
Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Tóthné Évának!
