Sziklamecset Jeruzsálemben

Jeruzsálem látképének meghatározó eleme a Templom-hegyen álló Sziklamecset (Szikladóm) aranyló kupolája. A 7. századi épület és környéke a Mekkai nagymecset és a Medinai mecset után az iszlám vallás legfontosabb zarándokhelye.

Sziklamecset Jeruzsálemben

A Sziklamecset vagy más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héberül: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen áll. A muszlimok a dombot Hárám es-Sárifnak, Tisztelt Szentélynek nevezik.

A muszlimok Mohamed halála után jelenetek meg itt, hogy terjesszék a mohamedám vallást. Majd 638-ban elhódították a hanyatló Bizánctól Jeruzsálemet. 

A Szentföld rövid keresztes megszállása után 1187-ben Szaladin elűzte az “európai betolakodókat”.  Ezután felújították a mecseteket. 1249-től elkezdődött a mameluk uralom. Az egykori kis-ázsiai rabszolgák hozzáértő építészeknek és művészeknek bizonyultak, nekik köszönhetjük a mai Jeruzsálem legszebb iszlám emlékeit.

Sziklamecset Jeruzsálemben

 

A Templom-hegyen már az első század elején állt egy monumentális zsidó templom. Titus római hadvezér seregei azonban több évi ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet és elpusztították a várost. A 2. század elején a rómaiak egy Jupiternek szentelt pogány templomot építettek a Templom-hegyre. 

A Sziklamecsetet a 7. század utolsó évtizedében építették Abd al-Malik kalifa parancsára. Arról a szikláról kapta a nevét, amelyen a hagyomány szerint Ábrahám akarta Izsákot feláldozni. A Kábával együtt a Szikladóm a legrégebbi iszlám építészeti emlék, amely megőrizte eredeti funkcióját.

Sziklamecset Jeruzsálemben

 

Abd al-Malik kalifa zarándokhellyé nevezte ki a nyolcszögletes alaprajzú épületet, a sziklát ugyanúgy, mint a Kábát körbe kellett járni. Mekka és Medina befolyásának csökkentésére a szíriaiaknak megtiltotta a mekkai zarándoklatot és a Kába helyett a Sziklát kellett körbejárniuk.

A hagyomány szerint Gábriel arkangyal Mohamed prófétát felébresztette álmából, s szárnyas paripán Jeruzsálembe repítette. A Templom-hegy csúcsáról pedig felszállt az égbe, ahol Allah rábízta az iszlám hit parancsolatait. A zarándokok itt láthatják a próféta paripájának lábnyomát.

A néphit szerint a boltíves oszlopokról lógatják majd az Ítéletnapon a lelkeket mérő mérleget.

 

Sziklamecset Jeruzsálemben

 

A Szikladóm falainak alsó részét bizánci mintázatú kőlapokkal, felső részét mozaikokkal borították. A mozaikok egy kertet ábrázolnak, növényekkel, fákkal és gyümölcsökkel.

A fából készült, aranyozott kupola harminc méterrel emelkedik a Szikla fölé. Az épület felső részét eredetileg kívül is aranymozaikokkal borították, Nagy Szulejmán utasítására 1552-ben kívülről színes csempékkel és a mohemadán vallás szentkönyvéből, a Koránból vett idézetekkel díszítették.

Az épület legfőbb kincse a Kubbet es-Sakrának nevezett őriási vándorkő. A Sziklát tizenkét különböző stílusú, más-más oszlopfőben végződő a Szikladómnál is régebbi épületekből származó oszlop veszi körül.

 

Készítette: Virtutepetens – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=65831063

A rövid életű keresztény uralom idején Templum Domini (Az Úr Temploma) néven keresztény templomként működött, innen ered a templomos lovagok neve.

Sziklamecset Jeruzsálemben

 

Köszönöm a megosztásokat!

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük