Boldogkői vár, a Zemplén ékköve
A zempléni kirándulások kedvelt célpontja a sziklaszirten álló Boldogkői vár, a legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike. A Zempléni Tájvédelmi Körzetben, Boldogkőváralja fölé magasodó erődítmény az Országos Kéktúra egyik állomása.
Boldogkői vár legendája
A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy ormán áll Boldogkő vára, amit a monda szerint IV. Bélának köszönheti létét és nevét. A muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű öreg aszalómester jobbágyruhába öltöztetve a pincében bújtatta el.
A tatár kivonulása és IV. Béla visszatérte után Bodó hét lányával meglátogatta Budán. A király birtokadományt adott az öregnek, azzal a feltétellel, hogy várat épít. A hét lány mindegyike férjhez ment és egy-egy évig építették a várat. Amikor hét év után elkészült vár, IV. Béla így szólt: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”
Boldogkői vár története
A vár építése körül sok a bizonytalanság. Valószínűsíthető, hogy azonos egy, az 1295 körül kelt oklevélben említett „Castrum Boldua” várral. Legkorábbi része, az öregtorony valószínűleg a tatárjárás után épült és Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte. A felső vár több épületét, az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot vélhetően a 14. század közepén emelték.
Mátyás király egy 1464-ben kelt levelében Kassának különféle kedvezményeket adott, amelynek fejében az Szapolyai Imre birtokába került. Itt említik először Boldogkő néven a várat.
Balassi Bálint 1584-ben itt írta a Borivóknak való című versét.
1666-ban a hódító Rákóczi György szerezte meg, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a labancok. A romot a 18. században a jezsuiták gabonaraktárnak használták.
Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, de nem a romos házban éltek, a közelben lévő barokk kastélyt használták.
1945-ben állami tulajdonba került. 1963-tól több ízben folytak felújítási munkák. Majd 2009 után 133 millió forintos európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Védőtetők létesültek, helyreállították a szárazmalmot, az északi védművet és az alsóvár kapuját.
A korszerűsített kiállítótermekben megtekinthető a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.
Nyitvatartási és jegy információkért látogass el Boldogkő vára hivatalos oldalára.
Boldogkőváralja látnivalói
Boldogkőváralján Tájház és Tájtörténeti Kiállítás mutatja be a Zempléni-hegység természeti értékeit és a falu történetét. A Péchy-Zichy-kastély hathektáros kertjében az angol és francia parképítészet hatását lehet felfedezni.
Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P Dórának!
A vár jelentőségét mutatja, hogy Magyarország 2018-as imázsfilmjébe is bekerült.
