Boldogkői vár, a Zemplén ékköve
A zempléni kirándulások, vártúrák kedvelt és kihagyhatatlan célpontja a sziklaszirten álló Boldogkői vár, a legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike. A Zempléni Tájvédelmi Körzetben, Boldogkőváralja fölé magasodó erődítmény az Országos Kéktúra egyik állomása. Egy legenda szerint IV. Béla király mondta, hogy Boldogkőnek nevezzék el, mert az őt megmentő Bodó hét lánya, a hét tündér itt volt a legboldogabb.
Boldogkői vár legendája
A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy ormán áll Boldogkő vára, amit a monda szerint IV. Bélának köszönheti létét és nevét. A muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Bélát egy Bodó nevű öreg aszalómester jobbágyruhába öltöztetve a pincében bújtatta el.
Amikor a tatárok faggatni kezdték, Bodó süketnek és bolondnak tettette magát, így az ellenség hamar megunta a keresést, a király pedig megmenekült.
A tatár kivonulása és IV. Béla Budára visszatérte után Bodó hét lányával és hét szekérnyi élelemmel meglátogatta a harcok után nagy ínségben élő királyt. A király megörült neki és birtokadományt adott az öregnek, azzal a feltétellel, hogy várat épít a terület megvédésére.
Bodó és lányai tanakodni kezdtek, hogyan tudnának erődöt emelni. A legkisebb lány, Mári, kitalálta, hogy mind a heten olyan nemes urakhoz menjenek férjhez, akik tudják segíteni a munkálatokat. Így tettek és az erődítmény hét év alatt el is készült.
Amikor elkészült a vár, IV. Béla így szólt: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”
Boldogkői vár története
A vár a Hernád völgyében, egy kimagasló sziklaormon áll, festői környezetben, szemben a Zemplémi Tájvédelmi Körzet szépséges vonulataival.
A vár építése körül sok a bizonytalanság. Valószínűsíthető, hogy azonos egy, az 1295 körül kelt oklevélben említett „Castrum Boldua” várral. Legkorábbi része, az öregtorony valószínűleg a tatárjárás után épült és Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte. A felső vár több épületét, az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat és az azt védő hasáb alakú tornyot vélhetően a 14. század közepén emelték.
Mátyás király egy 1464-ben kelt levelében Kassának különféle kedvezményeket adott, amelynek fejében az Szapolyai Imre birtokába került. Itt említik először Boldogkő néven a várat.
Hol lovagvár, hol zsiványtanya hírében állt. A 16. században ugyanis a hírhedt Bebek família birtokolta, akik nem csak a kardforgatáshoz értettek jól. Bebek Ferenc Felső-Magyrország főkapitányaként igazi kiskirályként viselkedett. A mohácsi vészt követő zavaros időkben sok súlyos törvénysértést követett el, számtalan fosztogatást vezetett, és még hamis pénzt is veretett.
A veszte pedig a Habsburgok és a Szapolyai-család közötti kétkulacsos politikája lett. Miután I. Ferdinánd száműzte, a törökhöz ment, és a kormányzói címért cserébe elárulta Erdélyt a szultánnak. Az erdélyi országgyűlés Bebek Ferencet hazaárulőnak nyilvánította, és hazaérkezésekor a Szapolyai-hívek meggyilkolták.
Balassi Bálint emlékével is találkozhatunk itt, aki szívesen időzött a várban: vagy a törökökkel harcolt, vagy epekedő, szerelmes sorokat költött Bebek Judithoz. A szép lány apja, Bebek György volt a család utolső férfi sarja, deróla is csak szégyellni való történetek maradtak fenn. Egy portyázása során például azt a gombaszögi pálos monostort fosztotta ki, amelyet saját ősei alapítottak.
1584-ben Balassi Bálint itt írta a Borivóknak való című versét.
1666-ban a hódító Rákóczi György szerezte meg, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a labancok. A romot a 18. században a jezsuiták gabonaraktárnak használták.
Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, de nem a romos házban éltek, a közelben lévő barokk kastélyt használták.
1945-ben állami tulajdonba került. 1963-tól több ízben folytak felújítási munkák. Majd 2009 után 133 millió forintos európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Védőtetők létesültek, helyreállították a szárazmalmot, az északi védművet és az alsóvár kapuját.
Boldogkői vár látogatása
A vár két különlegessége a puskapor őrlésére használt szárazmalom és gyerekeknagy kedvence, az ólomkatona-kiállítás.
A numizmatikai tárlaton azt is megtippelhetjük, hogy melyik az igazi és melyik a hamis pénzérme.
A korszerűsített kiállítótermekben megtekinthető a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.
Nyitvatartási és jegy információkért látogass el Boldogkő vára hivatalos oldalára.
Boldogkőváralja látnivalói
Boldogkőváralján Tájház és Tájtörténeti Kiállítás mutatja be a Zempléni-hegység természeti értékeit és a falu történetét. A Péchy-Zichy-kastély hathektáros kertjében az angol és francia parképítészet hatását lehet felfedezni.
Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P Dórának!
A vár jelentőségét mutatja, hogy Magyarország 2018-as imázsfilmjébe is bekerült.
