Muhi csata emlékhely
Muhi csata emlékhely a középkori magyar állam mohácsi csata előtti legsúlyosabb katonai vereségének helyszínén létesült. Az 1241. április 11-én zajlott csatában a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a IV. Béla által vezetett magyar seregre. A tatárjárás és Muhi a teljes megsemmisülés szimbólumává vált.
Muhi csata emlékhely
Az 1241. április 11-12-én zajlott csatában a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre, ennek állított emléket 1991-ben a Vadász György és Váncza László tervei alapján készült emlékmű, egy sírhantot jelképzelő dombon hetvenegy nagy fakereszt. – írta Egresi János, a fotók készítője.
1235-ben megkoronázott IV. Béla királynak már a koronázása első évében számolni kellett a belső-ázsiai mongol hódítók támadásával. Julianus barát, a Magna Hungariát kereső domonkos szerzetes már 1236 végén híreket hozott a Magyarországot fenyegető veszélyről.
1241-ben a mongol és a magyar fősereg a Sajó folyónál, Muhi térségében találkozott egymással. A Batu kán vezette tatár sereg április 11-én átkelt a folyón és bekerítette a magyar szekértábort és megsemmisítette IV. Béla hadait. A király nagy szerencsével ki tudott menekülni a mongol gyűrűből és a mai horvátországi Trogirig menekült.
A király felesége, Laszkarisz Mária hat gyermek után épp a szíve alatt hordozta újabb gyermekét. A születendő gyermeket a szülők végső elkeseredésükben az Istennek ajánlották Magyarországért. Később be is tartották szavukat, a kis Margitot négy éves korában átadták a Veszprémben székelő domonkos nővéreknek. Majd a 10 éves leánya részére egy új domonkos rendi apácakolostort építtetett Buda közelében a Duna egyik szigetén, amit akkor Nyulak szigetének hívtak. Ezt nevezték át később Margitszigetre. A kis lányt pedig 1943-ban szentté avatták. Ő Árpád-házi Szent Margit.
Pusztító, csupán egy éves mongol megszállás a tatárjárás nevet viseli. IV. Béla a mongolok 1242-es váratlan kivonulását követően újjáépítette a kifosztott országot, ezért is szokták második honalapítóként említeni. Nevéhez köthető a középkori váraink nagy részének építése. Az első lyoni zsinat (1245) utasítására is elrendelte a kővárak építését szerte az országban. Addig, kevés kivételtől eltekintve – például Esztergom, Veszprém, Székesfehérvár – nagyrészt földvárak álltak az országban.
A Muhi csata emlékhelyet 1991-ben, a csúfos kimenetelű csata 750. évfordulója alkalmából avattak fel. Vadász György építész és Kiss Sándor szobrász alkotásának központi eleme a sírhalmot szimbolizáló mesterséges domb. A dombon fakeresztek emlékeztetnek az ütközet áldozataira és a tragikus országvesztésre.
Nagyon köszönjük a fotókat Egresi Jánosnak!