Bohinji-tó, Szlovénia legnagyobb természetes tava
Szlovénia csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik. A Triglavi Nemzeti Park területén található az ország legmélyebb és legnagyobb természtes tava, a Bohinji-tó. Annak ellenére, hogy nemzeti parkban található, megengedik a különböző vízi sportokat, sőt még horgászatra is van lehetőség. Leginkább azonban a tó csodálatos kék vize, gyönyörű partvonala vonzza a kirándulókat.
Bohinji-tó, Szlovénia legnagyobb természetes tava
Bohinji-tó (szlovénül: Bohinjsko jezero) Szlovénia legnagyobb természetes tava. Az ország északnyugati részén, a Triglavi Nemzeti Park területén található a gleccservájta Bohinj völgyben. Morénák (gleccserek által szállított, lerakott kőzettörmelék) veszik körül.
Hossza 4100, legnagyobb szélessége 1200 méter, területe 3,18 km². Medre meredeken mélyül, legnagyobb mélysége 45 méter.
Bejövő vízmennyiségének több mint harmadát az északi part mentén, a tó vízszintje alatt feltörő karsztforrások biztosítják. Legjelentősebb beömlő vízfolyása és legjelentősebb kifolyása is a Sava Bohinjka folyó. Heves esőzések után 2-3 méterrel megemelkedik a vízszintje. Hőmérséklete nyáron 22 °C-ig emelkedik, télen viszont gyakran befagy.
Aki körbe szeretné sétálni a tavat, tzenegy és fél kilométeres sétára számítson, mely során hosszabb-rövidebb kitérőket is lehet tenni a partközeli látványosságok irányába.
Minden évszakban érdemes ellátogatni ide, télen időnként még korcsolyázásra is van lehetőség. Nyáron pedig nagyon népszerű a búvárkodás, sétahajókázás, csónakázás. A környező sziklák, a part menti fák, a csobogók és vízesések még szebbé teszik a látványt.
A vízparton több helyen pihenőket találhatunk, ahol egy padra vagy éppen egy nagyobb kőre leülve élvezhetjük, ahogy megáll az idő eyg mesebeli hegyvidék mesebeli völgyében.
Bohinji-tó legendái
Bohinj a legendák vidéke. Számos történet terjed a lkaók között évszázadok óta, többek közt a tó eredetéről is regélnek. Azt tartják, hogy Isten, amikor megteremtette a világot, egy kis népcsoportnak nem adott semmit. De azok türelmesen kivárták a teremtés végét, így jutalmul megkapták a világ legszebb helyét.
Azonban a leleményes helyiek nemcsak istentől, hanem az ördögtől is kaptak valamit. A Hudicev most (Ördög hídja) azért nem dőlt össze a korábbi próbálkozásokkal ellentétben, mert maga az ördög építette. Ő viszont fizetséget is kért, az első átkelő lelkét. A lakók kijátszották, egy kutyát küldtek át először.
A legismertebb történet szerint pedig itt él Zlatorog (Aranyszarv), aki egy fehér kecske képében járta a vidéket. Ha elcseppen a vére, gyógyító hatású virágok nőnek nyomán, a szarva pedig, mely aranyból van. a Triglav elrejtett kincsének kulcsát őrzi. A kincs fölött a százfejű sárkány őrködik.
Bohinji-tó és környéke képekben
Olvasónk még 2012-ben járta körbe a Bohinji-tó csodálatos vidékét. Onnan hozta a kedvcsináló fotókat.
A tó számos szabadidős tevékenységre alkalmas. Többek között úszásra, evezésre, szörfözésre, kajakozásra, kenuzásra, horgászatra, a melegebb hónapokban búvárkodásra, illetve esetenként télen korcsolyázásra is lehetőség nyílik. Emellett a tó körül gyaloglásra, valamint a tavon sétahajózásra is lehetőség van.
A Bohinj tó közel van a Vintgar szurdokhoz, Bledhez és Bovechez is.
Nagyon köszönjük a fotókat Arnhoffer Klárának!
Az M7-es autópályán Tornyiszentmiklós felé, majd Szlovénián belül a Lendva, Maribor, Ljubljana autópályán haladva jutunk el a Bohinj-völgybe. A Budapesttől mért távolság kb. 540 kilométer.
További látnivalók Szlovéniában
Volčji Potok Arborétum Szlovénia leglátogatottabb parkja. Népszerűségét elsősorban az áprilisi tulipánvirágzásnak köszönheti. Csaknem 2 millió tulipánt csodálhatunk meg a kertben.
Volčji Potok Arborétum Szlovéniában
A szlovén főváros meghatározó látnivalója a Várhegyen magasodó Ljubljanai vár (Ljubljanski grad) a hozzátartozó Szent György-kápolnával és őrtoronnyal. A várat valószínűsíthetően a 11. században építették védelmi céllal. 1849-ben egy rövid ideig a várban raboskodott első miniszterelnökünk, gróf Batthyány Lajos. Emlékét magyar nyelvű emléktábla őrzi az óratoronyban. A Ljubljanai várat napjainkban kulturális helyszínként használják. Az óvárosra nyíló gyönyörű panoráma miatt is érdemes felkeresni.
A Postojna-barlang vagy más néven Postojnai-cseppkőbarlang (szlovénul Postojnska jama, Angolul Postojna Cave) Szlovénia második leghosszabb barlangrendszere és a legismertebb karsztvidéki barlangja. A látogatók kisvasúttal jutnak le a Postojna-barlangba, majd gyalogosan fedezik fel a parányi vízcseppek által évmilliók alatt formált, magával ragadó földalatti paradicsomot, végül ismét kisvasúttal jönnek fel a felszínre. Közben a misztikus sárkányfiókák titkos világával is megismerkednek.
A Bledi-tó (szlovénul Blejsko jezero) Szlovénia második legnagyobb tava és egyik legnépszeűbb turisztikai célpontja. A Júliai-Alpok gleccserei formálta tó közepén ágaskodó 17. századi barokk templom nem maradhat le a festői környezetű tóról készített fotókról.
