110 éves az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején magasodik az Erzsébet-kilátó. A népszerű kiránduló hely 527 méteres tengerszint feletti magasságon található, de akár kisebb túrával is elérhető. A 100 lépcső megmászásának jutalma a gyönyörű panoráma Budapestre, a Hármashatár-hegyre és a Pilisre.
A múlt héten írtam, hogy 2020 június 13-tól ismét közlekedik a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, amelynek minden állomásáról rövidebb-hosszabb sétával eljuthatunk a 110 éves kilátóhoz.
Erzsébet-kilátó története
A János-hegy már a 19. században is kedvelt kirándulóhely volt. A legenda szerint tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is látni lehetett. Mások szerint Pozsonyig húzódott a látótér, ezért is nevezték el Pozsonyi-hegynek az 1847-es parcellázásoknál.
Leghíresebb látogatója Erzsébet királyné volt. 1882-ben többször is ellátogatott a főváros legmagasabb pontjára, ahol egy fából épült, alacsony kilátóból élvezhette a páratlan panorámát. Emléke előtt tisztelegve 1902-ben a szállodatulajdonosok ipartestülete húszezer koronát ajánlott fel egy új, kőből épített kilátó építéséhez. Az építés költségeinek előteremtéséhez Glück Frigyes gyűjtést indított, aminek során 51 000 korona gyűlt össze.
Az építési munkálatok 1908-ban kezdődtek Schulek Frigyes terve alapján, Kluczinger Pál építésvezető irányításával. Hivatalos átadására 1910. szeptember 8-án került sor, nevét Erzsébet királynéről kapta. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak, melyeket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre. A vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről.
A kör alaprajzú építmény 23,5 m magas, az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd ez a felére csökken. A legfelső szinte 100 lépcső megmászásával juthatunk fel. A neoromán stílusban épült kilátó az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.
Eleinte meteorológiai állomás is működött a falak közt, és a kilátóőr is benne lakott, aki számára 1923-ban új épületet emeltek. A padokkal felszerelt terasz csak 1931-ben készült el.
1926-ben az országban elsőként itt valósítottak meg állandó díszkivilágítást. Az itteni sikernek köszönhetően kapott állandó díszkivilágítást a Halászbástya, és az Országháza is.
Az Erzsébet-kilátó hamar népszerű lett a kirándulók körében. 1948-ban egy hatalmas vörös csillagot erősítettek a legfelső szintjére. A csillag hatalmas súlya tönkretette a torony szerkezetét, és be kellett zárni. A rendszerváltás után, 2001-ben a Hegyvidéki Önkormányzat kezelésébe került. A felújítási munkák befejezésével, 2005 óta ismét a várja a gyönyörködni vágyókat.
Az alsó szinten kávézó működik. Összesen négy teraszról nézelődhetünk. Ahogy haladunk felfelé, egy kiállítás mutatja be a torony történetét. A negyedik terasz egy apró kis torony a tornyon. Innen tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik, tiszta időben az élas látásúak a Magas-Tátra csúcsait is felfedezhetik a távolban.
Megközelítése
A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. Ha nagyobb túrát tennénk, indulhatunk a 21A jelzésű busz „Normafa” nevű felső végállomásától.
Belépőjegyre nem kell külteni, az Erzsébet-kilátó ingyenesen látogatható.
A közelben emléktábla mutatja a helyet, ahol Erzsébet királyné, mindenki Sissije megállt megcsodálni a panorámát.
