Óföldeák temploma: gótikus erődtemploma a Dél-Alföldön
A Dél-Alföldön található Óföldeák temploma a gótikus erődtemplomok egy jeles képviselője, ennek ellenére méltánytalanul kevesen ismerik. A mindössze 400 lakosú Óföldeák település határában található középkori erődtemplom a 15. század második felében épült. Hivatalosan a Óföldeáki Szűz Mária Keresztények Segítsége-templom nevet viseli.
Óföldeák története
A Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartotó római katolikus templom a Makó és Hódmezővásárhely közötti Óföldeák szélén, egy kisebb emelkedésen (kunhalmon) magasodik.
Óföldeákról már az Árpád-korból is találunk feljegyzéseket, először a pápai tizedjegyzék említi, eszerint már akkor egyházas hely volt. 1332-ben „FYLDEÁK” néven említik.
A kunhalmon álló templom a mai is látható árokkal és védőfallal 15. század második felében épülhetett.
A török hadjárat teljes egészében felégette a falut, 16. században elnéptelenedett településre csak a 18. század elején tértek vissza az emberek. 1723-ban újjáépítették a templomot, ekkor készült el a kazettás famennyezete.
Amikor az 1845-ös nagy árvíz elsodorta a település házait, az új falut a régi helytől távolabb építették fel. Ekkor kezdték a régi települést Pusztaföldeáknak, majd Óföldeákpusztának nevezni.
A templom egy időben magtárként funkcionált, kincsei az újonnan felépült település új templomába kerültek át. A régi településrész a Tisza szabályozása és az árvizek megszűnése után ismét benépesült, ekkor hosszirányban kibővítették a templomot.
Návay László földbirtokosnak köszönhetően 1923-1924-ben felújításokat végeztek.
A római katolikus templom a ma látható formáját az 1990 és 1999 közötti régészeti feltárás és műemléki felújítás után nyerte el.
A falu 1950-tól viseli az Óföldeák nevet.
Óföldeáki Szűz Mária Keresztények Segítsége-templom
Az óföldeáki tempolom egy kisebb emelkedésen (kunhalmon) magasodik várárokkal és fallal körülvéve. A templomot a sáncárkon átvezető fahídon közelíthették meg.
A harangtorony 12-15, a kaputorony 12-18 méteres volt.
A nyugati homlokzaton nyílik a templom kapuja. A támpillérekkel megerősített templom szentélye a hajónál keskenyebb volt.
A gótikus szárnyasoltáros templom egyedüli a maga nemében az Alföldön.
A falu másik nevezetessége az egykori Návay kúria. A későklasszicista és korai historizáló formaelemeket tartalmazó kastély felépítése az 1860-as évekre tehető. Az épületet minden bizonnyal Návay (IV.) János emeltette, ugyanis az ő ágának tulajdonát képezte a későbbiekben.
Nekünk pár évvel ezelőtt, amikor ott jártunk nem sikerült megtaláltunk a Návay-kastélyt. Azt sem sikerült kiderítenem, hogy kinek a tulajdonában áll és milyen célra használják jelenleg. Annyi biztos, hogy nem a látogatható kastélyok sorába tartozik.
