Fertődi Esterházy-kastély, a magyar Versailles
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legszebb és legnagyobb barokk kastélya. Fényűző pompája miatt érdemelte ki a magyar Versailles nevet. A hatalmas, pompázatos és méltóságteljes kastély a Nemzeti kastély program keretében újult meg, így újra felveszi a versenyt Bécs kastélyaival. Nyaranta a Cziraky Margit rózsakert színes virágai is ámulatba ejtik a látogatókat.
Eszterháza története
A Győr és Sopron között, az osztrák–magyar államhatártól csupán 7 km-re fekvő Fertőd 1995-ben kapott városi rangot. A mai Fertőd elődje Süttör falu volt. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg 1766-os levelében olvasható Schloss Eszterháza, azaz „eszterházai kastély” névvel. 1950-ben a település nevét Eszterházáról Fertődre módosították és egyeüsült Süttörrel.
A település először a Kanizsayak, majd Nádasdyak birtok volt, 1681-ben Esterházy Pál vette meg. A kastély helyén az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U alakú sarródi vadászkastély állt. Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján közel 20 év alatt a vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, főúri pompájú kastéllyá építették át. 1766-ban készült el kastély, közben körülötte új település született. Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy családról kapta a nevét.
Fertődi Esterházy-kastély története
A kastély építtetője Esterházy Miklós herceg volt, aki ragyogó katonai pályafutást ért el, és a királyi testőrség tagja is volt. Olyan kastélyt építtetett, amivel a közeli bécsi udvart le lehet nyűgözni. Bécsben hemzsegtek a szebbnél szebb kastélyok, amihez a magyra nemességnek is fel kellett zárkózni ahhoz, hogy hogy Bécsben komolyan vegyék őket.
Az építkezések 1720 és 1766 között zajlottak, többek között a kor híres magyar építésze, Hefele Menyhért és Jacoby Miklós vezetésével. Az új kastély egy korábbi vadászkastély helyén épült fel, visszafogott barokk és sokkal bátrabb rokokó stílusban.
Méretébel valóban igyekszik beérni a nyugat-európai nagyokat. Hossza 155 méter, szélessége 110 méter, ha hozzávesszük az oldalra nyíló szárnyakat, 194 méter.
A főépület mögött hatalmas belső, zárt udvar található, amelyet a központi épületből mindkét irányba kinövő, kétemeletes szárnyak fognak közre a déli félen, míg az északi féle csak egy emeletes szárnyak ölelik.
A központi épület oromzattal rendelkezik, ami a kastély leghangsúlyosabb eleme. A díszudvart és az első emeleti erkélyt gazdagon dekorált díszlépcső köti össze. A déli homlokzat kevésbé ősszetett, ennek fő látványelem a síkból alig kiugró timpanon.
A kastély környezetét korábban jelentős épületek – vendégház, marionettszínház, kaszárnya, muzsikaház, operaház – foglalták el.
A kastély fénykora
Az eszterházai kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott, ekkor Magyarország egyik fő kulturális központja volt. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
A zenei előadások leggyakoribb színhelye az emeleti díszterem volt. A falakon nagyméretű francia tükrök, flamand és francia gobelinek, velencei falikarok soarkoztak. A terem sarkaiban az évszakok allegorikus szobrai, a mennyezeten Apolló Napisten freskója látható.
A főépületre merőleges nyugati szárnyban kapott helyet a híres Esterházy-képtár megközelítőleg 650 darab festménnyel. Legértékesebb darabja Raffaello Madonna festménye volt, amit ma a Szépművészeti Múzeumban őriznek és Esterházy Madonna néven ismerünk.
A mai bútorzat javarészt korhű, de nem az eredeti kastélyból származik, azokat ugyanis szét hordták.
A kastély mind a 126 szobája gazdag rokokó díszítéssel és berendezéssel készült. A Mária Terézia-szoba, amelyben 1773-ban a királynő megszállt 1945-ig érintetlen állapotban maradt meg. A szobák díszítésére az aranyozás és a fehér kettőssége jellemző, természetesen pompás mennyezetfreskókkal.
A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták.
Az operaház a 19. században leégett, ma már csak egy falmaradványa maradt meg.
1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
Még az is elképzelhető, hogy látogatásunk során összefutunk egy igazi herceggel, ugyanis az állam egy lakosztályt tart fenn az Esterházy család, jelenleg Esterházy Antal számára.
Érdekességek Esterházy „Fényes” Miklósról és a kastélyról
A fertődi kastély Esterházy „Fényes” Miklós életművének megkoronázása. Mária Terézia titkos tanácsosa, a bécsi magyar testőrség kapitánya többször járt a francia udvarban. A finom ízléssel és hatalmas vagyonnal rendelkező főúr szenvedélyesen imádta a művészeteket. Az Ő otthonát díszítette például a Szépművészeti Múzeumban őrzött Esterházy Madonna. Raffaello Santi festményét hat másik képpel együtt 1983-ban ellopták, de évekkel később egy görög kolostorban megtalálták.
A herceg rajongva szerette a muzsikát, maga is játszott hangszeren. Joseph Haydn (1732 – 1809) osztrák zeneszerző két évtizedig lakott Eszterházán, az Esterházyiak zenekarának vezetője, a muzsikusok és a színtársulat gazdasági ügyeinek intézője, a műsorok összeállítója, betanítója és rendezője volt.
A grandiózus épületegyüttes a herceg kortársait is elbűvölte. Mária Terézia is gyakran megfordult a kastélyban, sőt azt mondta: „ha jó operaelőadást kívánok hallgatni, Eszterházára megyek”. Az egykori Operaház és a Muzsikusház mellett a mulatóerdőnek nevezett részen az ő tiszteletére építették a ma is látható Bagatellt. Napjainkban ez a pavilon a barokk rezidenciával együtt esküvői helyszínként szolgál.
A pletykák szerint a délceg férfi vonzódott a királynőhöz. A valóság azonban az, hogy a herceg 23 évesen szerlmi házasságot kötött Ungnad Mária Erzsébet Weissenwolf grófnővel, akitől hat gyermeke született. Nagyon ragasztkodott hitveséhez. Amikor az asszony 1790-ben elhunyt, a felesége halála miatt teljesen összeomlott herceg is eltávozott az élők sorából. A már felújított hercegnői lakrészben, a Sala Terrena (Nyári hűsölő) freskói Ámor történetét mesélik el.
A kastély parkban Esterházy „Fényes” Miklós szobrát is megtaláljuk.
A híres, és pár éve újjávarázsolt rózsakertet Cziráky Margit grófnő hozta létre, miután férjével, Esterházy IV. Miklóssal 1902-ben az ausztriai kismartoni (Eisenstadt) kastélyból az elhanyagolt Eszterházára költöztek.
Érdekességként megemlítem még, hogy Liszt Ferenc apja, Liszt Ádám is itt hegedült Haydn mellett, egészen addig, amíg a herceg örököse el nem bocsátotta a muzsikusokat. Liszt Ádám ezután a burgenlandi Doborján (Raiding) településen, az Esterházyak majorsági központjában lett kasznár, vagyis birtok igazgató. Itt született meg a híres zeneszerző, Liszt Ferenc 1811-ben.
A fertődi kastély felújítása
A kastély felújítása évekbe telt, közel négymilliárd forintból újult meg. Elsőként a dísztermet és a zenetermet restaurálják. A központi épületet és a kastélyparkot is helyreállították, a tervek szerint a mára teljesen elpusztult operaházat újraépítik. A 2001-ben restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.
A bejegyzésben szereplő fotókat 2011-ben készítettem. A felújítás akkor is tartott, csak részlegesen lehetett megtekinteni. A falakon még jól kivehetők voltak azok a rajzok is, amelyeket az ide elszállásolt szovjet katonák alkottak.
A kastély és a park látogatása
A fertődi Esterházy kastély csak csoportosan, idegenvezetői kísérettel látogatható. Számítsunk arra, hogy esetleg nem kapunk már jegyet a legközelebbi tárlatvezetésre és hosszabb időt kell várakoznunk, hogy bejuthassunk.
A kastély díszudvarába háromnyílású pompás kovácsoltvas kapun keresztül juthatunk be. A kaputól jobbra és balra még ma is állnak az őrségházak. A kastély mögött helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. Az első emeleti díszteremben Josef Ignaz Mildorfer Apollón diadala című freskóját láthatjuk. A kápolna freskóit is Josef Ignaz Mildorfer készítette 1766-ban.
A pálmaházban az Esterházyak mesélő kincsei címmel rendezett kiállításon a család értékes gyűjteményeinek darajait csodálhatjuk meg.
A kastélyban nyaranta rendszeresek a koncertek és egyéb rendezvények. A rózsakert a fő virágzási időn kívül díjmentesen látogatható.
A kastélyban ottjártunkor kávézó is üzemelt. A kávé finom volt, az eszterházi tortát azonban nem ajánlanám senkinek. Remélem azóta ez is megváltozott.
További nyitvatartási és látogatási információkat Eszterháza hivatalos oldalán találsz.
A fertődi Esterházy-kastély a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj részeként a Fertő–Hanság Nemzeti Parkkal együtt a 2001 óta az UNESCO világörökség része.
