Pont du Gard – ókori vízvezeték a Dél-Franciaországban
A Pont du Gard háromszintes római kori vízvezeték Franciaország déli részén. Az ókori császárság korai időszakának egyik legjelentősebb építményét valószínűleg Agrippa kezdeményezésére kezdték építeni Kr. e. 20 körül. Jelentőségét mutatja, hogy 1985 óta az UNESCO világörökség része. Egyike az öt leglátogatottabb francia látványosságnak, évente másfél millióan tekintik meg. Videón is mutatom az ókori világ ránk maradt csodáját.
Pont du Gard – ókori vízvezeték a Dél-Franciaországban
A Pont du k Franciaország déli részén, Remoulins mellett, Gard megyében található. Nem sokkal a keresztény korszak kezdete előtt építették, hogy a régen Gard, ma Gondon néven ismert folyó felett átvezessenek egy vízvezetéket. A csaknem 50 méter magasan álló, háromszintes – a lgehosszabb részén 275 méteres – hidat tervező római építészek és vízmérnökök technikai és művészeti szempontból egyaránt remekművet alkottak.
A középkorban hídként használt első szint hat félkör alakú boltívből áll, a második szinten tizenegy, a legfelső, vízcsatornát rejtő szinten pedig harmincöt boltív fut. Az első két szintnél hatalmas, akár hat tonnát is elérő kőtömböket, míg a felsőszint építéséél apró kőtörmeléket, termésköveket használtak.
A Pont du Gard név magyar fordításban a Gard folyó hídját jelenti. A Gard folyó, amely a megyének is nevet adott, ma a Gordon nevet viseli.
1985-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították.
Pont du Gard története
A Pont du Gard feltehetően Kr. e. 20 körül épült Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának a kezdeményezésére épült egy 50 km-es vízvezeték részeként. A vízvezeték az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (ma Nîmes) szállította a vizet 34 cm/km átlagos lejtéssel. A teljes szintkülönbség 17 méter, átbocsátó képessége 20 000 köbméter volt naponta. Remoulins városához közel a vízvezetéknek át kellett haladni a Gardon mély völgye fölött, ami megkövetelte a különleges híd felépítését.
A háromszintű „híd” adatai, méretei:
- magassága: 50 méter,
- alsó szinten út vezet át: 6 ív, 142 méter hosszú, 6 méter széles, 22 méter magas,
- középső szint: 11 ív, 242 méter hosszú, 4 méter széles, 20 méter magas,
- felső szint: 35 ív, 275 méter hosszú, 3 méter széles, 7 méter magas,
- a legfelső szint tetején lévő vízvezeték 1,8 méter magas, 1,2 méter széles, 0,4% lejtésű.
A híd építéséhez egyáltalán nem használtak kötőanyagot. A hatalmas, helyenként 6 tonnás köveket kampók fogják össze. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Az építkezés három évig tartott, és 800-1000 ember dolgozott rajta.
A 4. századtól a karbantartást elhanyagolták, így a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt. Bár a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket, a Pont du Gard nagyobb része érintetlen maradt.
A középkortól a 18. századig a vízvezetéket hídként használták. A középső szint pillérjeinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyeztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben ezért helyreállították a pillérek eredeti szélességét. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezeték kiemelt látványosságnak számított, így azt a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét kijavították.
A francia kormány és a helyi önkormányzatok az UNESCO és az EU támogatásával nagyméretű felújításba kezdtek, amely 2000-ben fejeződött be. A vízvezeték körüli területet átállították gyalogos forgalomra, és turisztikai létesítményeket, többek között egy múzeumot is építettek.
A parkolótól és múzeum épülettől elég hosszú utat kell megtenni a hídig, de szép platánok és több száz éves olajfák árnyékában ez nem is tűnik olyan hosszúnak.
A folyó a híd környékén is többféle pihenési és sport lehetőséget kínál.
