Pápai Esterházy-kastély és parkja, a Várkert
A magyar főnemesi Esterházy család a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során. A család számos birtoka és kastélya közül a „Magyar Versailles” névvel illetett fertődi kastély és az épp felújított tatai kastély a legismertebb. Most az utazaskatalogus.hu oldalnak köszönhetően a pápai Esterházy-kastély történetét ismerhetjük meg.
Pápai Esterházy-kastély és kertje
Pápa Veszprém megye északi részén, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekszik. A várost a Dunántúl Athénjeként, a honi kultúra egyik bölcsőjeként is szokás emlegetni. Pápa hazánk egyik legszebb barokk városának tartják, amelynek legszebb példája az Esterházy-kastély.
A kastély Pápa központjában, a Fő tér keleti oldalán, a Nagytemplom mögött áll. Az épület mögött található egy nagy zöld terület, a Várkert, amely szintén a kastélyhoz tartozott.
1945 után folyamatosan romlott a kastély állapota, a sárga falak omladoztak, belső terei se néztek ki jól. Néhány évvel ezelőtt azonban teljes felújításon esett át az épület és környezete, így ma népszerű idegenforgalmi helyszín lett a csodás kastély.
A kastély építése a 18. században történt, miután 1670 körül Esterházy Ferenc kezébe került a terület. A helyén egy vár és egy palotaépület állt, ám a Rákóczi-szabadságharc után a vár katonai funkciója megszűnt. Ekkor döntött Esterházy Ferenc egy kastély építéséről.
Az építési munkálatok 1717-ben kezdődtek, ám csak a 18. század közepén gyorsult fel a munka. Az építésben Fellner Jakab is részt vett. A kastély végleges formában csak 1784-ben készült el. Belső tereit 1860 körül Esterházy Pál újíttatta fel, külső részeiben nem történt jelentős változtatás.
Az egyemeletes barokk kastély a versailles-i kastélytípusba tartozik. Az oromzaton látható az Esterházy-címer. Az épületegyüttes középső szárnyában lettek kialakítva a reprezentációs helyiségek, míg az oldalszárnyakban lévő vendéglakosztályok mellett a nyugati szárnyban volt a tulajdonos magánlakosztálya, míg a keletiben kapott helyett a kastélykápolna, melynek falait Joseph Ignaz Mildorfer freskói díszítik.
Belső terei közül kiemelendő a Nádor-terem, amelynek barokk berendezései mutatják a kastély korábbi állapotát.
Az épületben egy kápolnát is építtetett a mélyen hívő Esterházy-család. A Kastélykápolna a keleti rész végében található, amelynek kupoláján Jézus Krisztus mennybemenetele látható.
A kastélykapu 1860 körül lett felállítva, amelyet Párizsból hozattak. Sajnos ez 1945-ben eltűnt. A mostani rekonstrukció keretében azonban az eredeti formájában áll a kastélypark bejárataként a kapu.
A kapun belépve hamarosan az egykori kapuőrző, címertartó két oroszlán-kőszoborhoz érünk, amely a 18. század végén már állt.
Fentebb már említettem, hogy az épület mögött található a kastély parkja, amit Pápán Várkertnek neveznek. Ez régen jóval nagyobb volt, jórészt vadaspark. Ma már népszerű pihenőhely, ahol sokféle ősfa található (juharok, kőrisek, gesztenye, tölgyek). A közeljövőben szándékoznak egy nagyobb parkrehabilitációt elvégezni.
A cikk ötletforrása: Utazáskatalógus
Utólag kaptam egy kiegésztést Mészáros Szabolcstól, amit köszönettel közzé teszek:
A vadaskert városi legenda, sosem volt az a Várkert. Egyes források ezt tévesen tényként kezelik. Az angol parkot a helyén, illetve a Tókert helyén korábban található tó lecsapolását követően, legkorábban 1780 körül hozták létre. Legidősebb fái is ezt igazolják, a 18-19. század fordulójának környékén ültethették őket. (Leginkább a tatai várhoz és az Öreg-tóhoz lehetett hasonló az egykori pápai végvár és a Tapolca valamint a Bakony-ér patak felduzzasztásával létrehozott tó együttese. A végvár lebontásával a tó védelmi funkciója is megszűnt, ezért lecsapolták.)
Nagyon köszönjük a bemutatást és a csodálatos fotókat Radó Péternek, az Utazáskatalógus tulajdonosának!
