Csíksomlyói búcsú az évszázados Mária-kegyhelyen
A pünkösd ünnepe teljesen összeforrt Csíksomlyó nevével. A XV. századig visszavezethető pünkösdi zarándoklat, a csíksomlyói búcsú mára már a magyarság egyetemes találkozóhelyévé vált.
Csíksomlyói búcsú
Az összes pünkösdi hagyomány közül talán legismertebb a csíksomlyói búcsú. A Csíksomlyón található Mária-kegyhelyhez buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek zarándokok, hogy részt vegyenek a szombati ünnepi misén. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig. A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik.
A romániai Hargita megyei Csíksomlyó 1959 óta része Csíkszeredának. A települést Sumlov néven 1335-ben említik és 1352-ben már volt temploma. 1442 és 1448 között a korábbi templom helyén a ferencesek építettek egy gótikus templomot Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére. A többször feldúlt templomot és a hozzáépített kápolnát 1802-ben lebontották.
A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban. Faragott Madonna szobra a 16. század remeke. A templom melletti kolostorban a 17. századtól középfokú oktatás zajlott. Könyvtárában értékes ősnyomtatványokat őriznek.
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A zarándoklat többnapos volt, gyalogosan érkeztek a pünkösd-szombati ünnepi misére. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.
További olvasnivalók Erdélyről
- Román parlament, a világ második legnagyobb épülete
- Berethalom, a mesés középkori falu Erdélyben
- Barcánfalva kolostora Erdélyben
