Csíksomlyói búcsú az évszázados Mária-kegyhelyen
A Csíksomlyói Búcsú, vagy más néven a Pünkösdi Búcsú, a legnagyobb és legjelentősebb katolikus zarándoklat a magyar nyelvterületen, mely minden évben pünkösd szombatján kerül megrendezésre Csíksomlyón, Erdélyben. Az esemény a Szűz Mária tiszteletére rendezett ünnep, amely több évszázados hagyományokra tekint vissza, és jelentős szakrális és kulturális értékkel bír. Évről évre százezrek zarándokolnak a székelyföldi Csíksomlyó kegyszentélyhez, hogy tiszteletüket fejezzék ki a Szűz Mária iránt, és imádkozzanak a békéért, a nemzet egységéért és a kegyelemért.
Csíksomlyói búcsú eredete
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor a ferences rendi szerzetesek Csíksomlyóra települtek és IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A zarándoklat többnapos volt, gyalogosan érkeztek a pünkösd-szombati ünnepi misére. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.
A legenda szerint 1567-ben a székelyek győzelmet arattak János Zsigmond erdélyi fejedelem erői felett, akik a székelyeket arra kényszerítették volna, hogy áttérjenek az unitárius hitre. A győzelem után a székelyek hálájuk jeléül minden évben elzarándokoltak Csíksomlyóra, hogy megköszönjék Szűz Máriának a segítséget. Azóta is minden évben pünkösd szombatján összegyűlnek itt a zarándokok, hogy imádkozzanak és megemlékezzenek erről az eseményről.
Csíksomlyói templom története
Az összes pünkösdi hagyomány közül talán legismertebb a csíksomlyói búcsú. A Csíksomlyón található Mária-kegyhelyhez buszokkal, vonatokkal tízezrével érkeznek zarándokok, hogy részt vegyenek a szombati ünnepi misén. Sokan az út egy részét gyalog teszik meg. A mise után a hívek a szent hegynek tartott Kissomlyó-hegyen található keresztutat járják végig. A körmenet a hegy tetején található három kápolnánál végződik.
A romániai Hargita megyei Csíksomlyó 1959 óta része Csíkszeredának. A települést Sumlov néven 1335-ben említik és 1352-ben már volt temploma. 1442 és 1448 között a korábbi templom helyén a ferencesek építettek egy gótikus templomot Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére. A többször feldúlt templomot és a hozzáépített kápolnát 1802-ben lebontották.
A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban. Faragott Madonna szobra a 16. század remeke. A templom melletti kolostorban a 17. századtól középfokú oktatás zajlott. Könyvtárában értékes ősnyomtatványokat őriznek.
A híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti.
A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A csíkiak és a csángók „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony” nevet adtak a szobornak.
Csíksomlyói búcsú menete
A zarándoklat során hívők ezrei gyalog, lovon vagy más módon érkeznek Csíksomlyóra, sokan hagyományos népviseletben. Az út során imádkoznak és énekelnek, ami különleges lelki és közösségi élményt nyújt a résztvevőknek.
A búcsú központi eseménye a szabadtéri mise, amelyet a Hármashalom oltárnál tartanak. Az ünnepi misét általában a helyi püspök vagy más magas rangú egyházi méltóság celebrálja. A szertartások során a hívek közösen imádkoznak, énekelnek és áldoznak. A Kis-somlyó hegyen található, a szentmise helyszínéül szolgáló szabadtéri Hármashalom oltárt Makovecz Imre tervezte.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
A 15. századi zarándoklatok emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, hogy a Kissomlyó-hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tartson.
A búcsú napján a hívek énekekkel, körmenettel érkeznek. A menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
Az a hagyomány, hogy a gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum, mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt.
A 36 kg súlyú jelképet a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két legjobb végzős diákja viheti. A labarum előtt a gimnázium diákjai viszik az ünnepi körmenet közepén, a papságot körbefogó kordont is.
A körmenet rendje a továbbiakban is szigorúan szabályozott. A gyergyóiak után a felcsíkiak kövezkeznek, majd sorra jönnek a többiek, a sort a moldvai csángó magyarok zárják.
A búcsú keretében sokan végigjárják a Keresztutat is, amely a Jézus szenvedésének állomásait szimbolizáló kereszteket követi. Ez a szokás mélyebb lelki elmélyülést biztosít a résztvevők számára.
A vallási események mellett kulturális programok is színesítik a búcsút. Néptáncbemutatók, koncertek, kézműves vásárok és helyi ételek kóstolása mind részei a rendezvénynek, amely így a vallási és kulturális hagyományokat egyaránt ápolja.
Érdekesség, hogy a pilisszántói Boldogasszony-kápolnánál, amit szintén Makovecz Imre tervezett, csíksomlyói búcsúval egyidőben tartják a pünkösdi misét.
Csíksomlyói pünkösdi búcsú jelentősége
A Csíksomlyói búcsú ma is élő hagyomány, mely összeköti a Székelyföldet a Kárpát-medence magyarságával. Nem csak vallási esemény, hanem a magyar nemzeti identitás fontos része is. Az évről évre visszatérő zarándokok közössége erősíti a magyarság összetartozásának érzését, és lehetőséget ad arra, hogy a hívek kifejezzék hitüket és hűségüket a hagyományokhoz. Az esemény minden évben több százezer embert vonz, és a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepévé vált.
A pünkösdi zarándoklat, a közös imádságok, a szabadtéri mise és a kulturális programok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a résztvevők lelki megújulást és közösségi élményt éljenek át. Ez a búcsú nemcsak a hit megélésének, hanem a magyar kulturális örökség megőrzésének is fontos színtere.
Magyarországról a legtöbb zarándok szervezetten, vonattal érkezik a búcsú helyszínére.
Tippek zarándokoknak
- Ha gyalogosan tervezi a zarándoklatot, kényelmes cipőt és elegendő vizet vigyen magával.
- A szálláshelyet érdemes előre lefoglalni, főleg a pünkösdi hétvégén.
- Ne felejtsen el naptejet, esőkabátot és térképet vinni magával.
- Tartsa tiszteletben a zarándokok vallási hitét és a helyi szokásokat.
További olvasnivalók Erdélyről
Berethalom, az alig ezer lélekszámú, Szeben megyei, középkori falucska a kilencedik legmesésebb hely a Földön az amerikai Cosmopolitan összeállítása szerint. Ezzel a helyezéssel olyan népszerű turistacélpontokat előzött meg, mint Santorini, a thaiföldi Phi Phi szigetek, Dubai vagy Bora Bora.
A Máramarosszigettől 20 kilométerre található Barsana (Barcánfalva) település 700 éves kolostora csodálatos példája a máramarosi fatemplom-építészet hagyománytiszteletének. A ma látható épületek 1993-ban készültek, inkább modernnek tűnnek, mint autentikusnak, szépségük viszont elvitathatatlan.
Az Erdély keleti részén elhelyezkedő, Csíkszereda székhelyű Hargita megye látnivalói igen széles skálán mozognak. Kulturális értékei mellett a természeti szépsége vonzza a legtöbb látogatót.
