Kínai Nagy Fal története és titkai
A világ legismertebb és leghosszabb védelmi rendszere, a kínai Nagy Fal, a „sárga birodalom” szimbóluma. Első szakaszait több mint 2000 évvel ezelőtt építették. A hegyvonulatokon, több száz kilométeren át húzódó masszív kőépítmény lenyűgöző látványt nyújt. Történelmi és stratégiai szerepéhez csak építészeti jelentősége hasonlítható. Kivételes értékét mutatja, hogy az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé. A Kínai Nagy Fal űrből láthatósága azonban csak egy legenda, nincs valóság tartalma.
A Kínai nagy fal építésének története
A kínaiak által „tízezer li hosszú falként’ (1 li = 500 méter) ismert, a támadások elhárítására emelt félelmetes védelmi rendszert világszerte a kínai Nagy Falként ismerik. Egy mondatban összefoglalva a kínai Nagy Fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (részben a hunok) támadásaitól.
A tizenkilenc századon keresztül tartó építése végén a kínai Nagy Fal volt a világ legnagyobb katonai szerkezete. Történelmi és stratégiai szerepéhez csak építészeti jelentősége hasonlítható.
Időszámítás előtti építkezés és Csin Si Huang-ti korszaka
A lehetséges külső támadások elleni védelmi falak építése megszokott stratégia volt, és Kr. e. 8. századtól számos ilyen erődítmény épült Kínában.
Kr. e. 220-tól kezdődően Ching Si Huang-ti, az egyesített Kína első császára látott hozzá az Ordosz térségtől Mandzsúriáig nyúló fal különálló szakaszainak helyreállításához és összekapcsolásához. Később ezek alkották az északról kiinduló támadások elleni első összefüggő védelmi rendszert. A folyamatos bővítéseknek köszönhetően a fal – az ország nyugati felén található Tunhuangtól a keleti parti Pohaj-öbölig – a Kr. e. 2. századra mintegy 6.000 km-t ívelt át.
Ching Si Huang-ti nevéhez fűződik a híres agyaghadsereg is.
A Han-dinasztia Kr. u. 220-ban történt bukása után a fal építési és karbantartási munkálatai megszakadtak: Kína ekkoriban olyan hatalmas katonai erő birtokában volt, hogy a védelmi politika háttérbe szorult.
Nagy Fal építése a Ming császárok korában
1345-ben épült a „Felhőterasz”, ami egy csőkapu, melyen szanszkrit, mongol, ujgur, kínai és tangut nyelvű feliratok vannak.
A mongolok elűzésével végződő hosszú háboroskodás után a Ming császárok (1368-1644) felelevenítették Csin Si Huang-ti védelmi politikáját, és ebben az időszakban 5650 likométerniy fal épült.
A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter.
A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.
Az északi határ védelmezése érdekében a falat kilenc katonai területre osztották, és a hegyszorosokhoz vagy gázlókhoz hasonló, stratégiailag fontos helyek erődrendszereket hoztak létre.
A csapatok gyors mozgatását és a császári futárok utazásait a fal tetején húzódó nyitott folyosó tette lehetővé.
A Ming uralkodók nagy falát nem csupán az elvállalt feladat nagyratörő mivolta teszi remekművé, hanem kivitelezésének tökéletessége is. A fal a kontinens nagy részét átíveli, s a tájba illeszkedő építmény tökéletes példájaként áll.
A kínia nagy fal egyes szakaszai igen rossz állapotban vannak, bizonyos szakaszok már el is tűntek. Nem ritka, hogy a fal tégláit a helyi lakosok hordják el, hogy azokból építkezzenek. A fal más részei a szabálytalanul működő bányák miatt omlanak le
Csak a fal egy kis részét restaurálták a turisták miatt. 1957-ben a Badaling melletti szakasz újult meg. A Mutianyu melletti, részben több mint 10 méter magas és 5 méter széles falszakaszt 1985-ben tették turisták által is látogathatóvá. Ezeket a szakaszokat pedig a graffitisek vandalizmusa veszélyezteti.
UNESCO világörökség
A kínai Nagy Falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé, mint a világ legnagyobb védfala és a „Közép Birodalmának” szimbóluma.
Védettség alá tartozik
- a hatalmas védőfal, melynek eredeti hossza 6000 km,
- többek között a turisták által is felkereshető falszakasz a Badaling melletti Juyong-hágónál, Pekingtől északra,
- a 14. századi ún. „Felhőterasz és tűztornyok,
- a Jinshangling közelében lévő 10 km falszakasz, melyen 67 jelzőtorony, kaszárny és raktár van,
- további restaurált falszakaszok Simatai és Mutianyu mellett, hatalmas védőbástya, egykor 2500 őrtoronnyal.
Néhány érdekesség a Kínai nagy falról
A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644 között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek. Ezeket már téglából emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.
A fal pontos hosszát nem lehet megállapítani, mert a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége. Nehezíti a hossz pontos meghatározását az is, hogy folyamatosan újabb szakaszokat fedznek fel a mongol határnál.
A legutóbbi vélekedés szerint a nagy fal hossza 7200 kilométer, ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor hosszuk meghaladja a 20 ezer kilométert.
A fal építésénak munkálataiban egymillió ember vett részt. Az építők többsége elítélt, hadifogoly vagy paraszt volt. A törvényszegőket nem kivégezték, hanem kiküldték a falra dolgozni. A munkálatok közben elhunyt emberek testét sok esetben – temetkezési hely hiányában – a falba rejtették el.
Elemzések alapján a fal tartósságának titka, hogy a téglákat ragacsosrizs-habarccsal tapasztották össze, melynek kötése erősebb a hagyományos habarcsénál.
Még egy eléképeztő adat: állítólag a Kínai nagy fal építésénél felhasznált téglamennyiségből ötször körbe lehetne rakni a földet az egyenlítő körül.
A kínai Nagy Fal az űrből nem látható
A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a világűrből. Egy 1932-es amerikai képregényből származik az a kijelentés, hogy a nagy fal az egyetlen ember alkotta építmény a földön, ami a Holdról is látszik.
Ezzel ellentétben az az igazság, hogy a kínai nagy fal nem látható az űrből. Ennek igen egyszerű oka van. A fal csak néhány méter széles, és a színe miatt beleolvad a környezetébe, így az űrből lehetetlen észlelni. Egyszerűen nem elég vastag ahhoz, hogy az emberi szem felbontóképességével ilyen nagy távolságból észlelhető legyen.
Kínai Nagy Fal látogatása
A nagy fal több szakasza is látogatható, mindegyiknél belépőjegyet kell fizetni. Pekingtől nyáron legtöbben a Badaling falszakaszt keresik fel. Érdemesebb inkább a kicsit drágább, de nem annyira felkapott Mutianyu falszakaszt választani. Ez azért különleges, mert sok helyen találkozhaunk fel nem újított részekkel is, amely igazán hangulatossá teszi a túrát.
Mi 2008 szeptemberében, szakadó esőben jártunk a falon. Még a fényképezőgépet is alig mertük elővenni, a kövek pedig iszonyatosan csúsztak. Minden esetre így is nagy élmény volt a fal meglátogatása.
Könnyű túrának épp nem nevezhető száraz időben sem a fal megmászása. Rengeteg a lépcső, a lépcsők magassága helyenként a 40 cm-t is eléri, így az alacsony termetű, rövid lábú embereknek igen csak meg kell küzdeni a feljutással. A látvány viszont mindenért kárpótol.
