Ha Long-öböl Vietnámban – A Sárkány öble
A Ha Long-öböl Vietnám egyik legnépszerűbb természeti látványossága. A Sárkány öblének is hívott partszakaszon 1969, többségében többszáz méter magas mészkőszikla emelkedik ki a vízből, amelyek különleges esztétikai látványt nyújtanak. A növényekkel borított lakatlan szigeteket és sziklaszirteket fából készült, autentikus bárkákon ringatózva fedezhetjük fel. A szigetek némelyikén cseppkőbarlagban is gyönyörködhetünk. 1994 óta az UNESCO természeti világörökségi listáján is szerepel.
Ha Long-öböl Vietnámban
Ha Long-öböl – Vietnami nyelven Vinh Ha Long, az „alámerülő sárkány öble”. Az ország északi részén található, 1969 mészkőszikla emelkedik ki a Tonkini-öbölből.
1994 óta az UNESCO természeti világörökségi listáján szerepel.
A szigetek némelyikén cseppkőbarlang is található, melyek a vietnami háború idején raktárként és kórházként is működtek. – ajánlotta figyelmünkbe a természeti szépséget Tóthné Éva.
A Hạ Long-öböl (vietnámi nyelven: Vịnh Hạ Long) egy 1 500 km² nagyságú terület a Vietnámi-öbölben (Tonkini-öböl), Vietnám északi részén, Hanoitól délkeletre. A Vịnh Hạ Long név jelentése: „az alámerülő sárkány öble”.
Ha Long-öböl keletkezésének legendája
Az öböl keletkezésének mítoszát Vietnám történetében kell keresni. Vietnam hosszú története során mindig is küzdelmet folytatott a hódítókkal és megszállókkal. Például ezer évig álltak a kínaiak politikai és kuturális fennhatósága alatt. Nem csoda hát, hogy a vietnámiak átvették a kínaiak sárkánykultuszát.
A legenda szerint az öböl létrejötte a közeli hegyekben élő sárkánynak köszönhető. Sok-sok évvel ezelőtt ellenség támadt Vietnám északi partjaira, ami bizony egyáltalán nem volt a part fölötti hegyekben élő sárkány ínyére. Haragra gerjedve az idegenekre támadt.
Amikor a sárkány a parthoz szaladt, hatalmas farkával mély barázdákat, völgyeket húzott a földbe. A támadók fejvesztve menekültek vissza a tengerre, a csónakjaikra, de a hatalmas sárkány utáuk vetette magát, a tenger vize elárasztotta a csak nem régen felszántott völgyeket.
Az öböl nevében a sárkány még máig él, hisz a „ha long ” annyit tesz „a leszálló sárkány”.
Látnivalók a Ha Long-öbölben
A geológusok szerint a bizarr alakú sziklák és a tenger alkotta táj az utolsó jégkorszakban lesüllyedt délnyugat-kínai táblához tartozik. A sós víz, a szél és egyéb környezeti elemek a mészkősziklák különösen lágy részeit „kimosták” és így keletkeztek a különös alakzatok.
Összesen 1969 mészkőszikla emelkedik ki a vízből, amelyek többsége lakatlan sziget vagy szirt. Szép számmal találunk több száz méter magas sziklákat is. Az árapály váltakozása, az időjárás, a szél és a víz üregeket és barlangokat alakított ki a kőzetben.
Némely barlangban különös alakú álló- (sztalagmit) és függő (sztalagtit) cseppkövek alakultak ki.
A mintegy 1600 mészkősziget és -szirt 1500 km2 területű a hosszan elnyúló öbölben. A legmagasabb sziget 200 méter magas, de vannak 5-10 méter magas szirtek is.
A területet 1962-ben helyezték védelem alá.
Számos szigeten régészeti leletekre bukkantak. Pl. a Giap Khau (Hon Gai) szigeten a Hoa-Binh-kultúra nyomait találták. Kőkori leleteket, az ún. Ha Long-kultúra emlékeit találták meg a Taun Chau és Cat Ba szigeteken.
A legnagyobb, 354 km² alapterületű Cát Bà szigeten kb. 12 000 szigetlakó lakik. Főként halászatból, osztrigatenyésztésből és a turizmusból élnek.
A franciák és az amerikaiak elleni háborúban néhány szigetet és barlangot utánpótlásraktárrá építettek ki, illetve menekültek és betegek számára alakítottak ki táborhelyeket.
Sokan a sziklák alakjában teknőst, bivalyt, elefántot, harcoló kakasokat vagy szellemeket vélnek felfedezni. Főleg így van ez ha a táj finom permeteső pérájába burkolődzik vagy naplementekor.
A hatalmas öbölben ma is csak pár halászfalu húzódik meg. Így kedvező életfeltételek kínálkoznak ritka állatoknak. A sziklákon megmaradt monszunerdők és bambuszligetek fáin gibbonok és pisze orrú majmok ugrálnak. A part menti területeken kócsagfélék, vörös gémek kutatnak táplálék után.
A víz alatt korallpadok húzódnak, melyek között tengeri uborkák, garnélák és homárok lebegnek.
1994-ben az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek listájára került.
Évente csaknem egymillió turista érkezik az öbölbe. A tenger vize egyre iszaposabbá válik, ami a korallpadok létét és halászatból élők létét veszélyezteti, és a víz minősége rendkívüli mértékben romlik.
Nagyon köszönjük a csodálatos fotókat Tóthné Évának!
