A rejtélyes kínai agyaghadsereg
Az első Csin császár síremléke és az azt „őrző” agyaghadsereg több mint 2.000 éves, de csak 1974-ben, egy véletlennek köszönhetően került feltárásra. A körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas egyenként is lenyűgöző látványt nyújt, de eredeti helyükön, a hatalmas gödrökben állva igazán döbbenetes hatásúak. Xi-an legnagyobb látványosságának megtekintése örökemléket ígér.
Máig meg van az a belépőjegyem, amivel 1988-ban beléptem a Magyar Nemzeti Múzeumba, hogy a hazánkba érkezett anyagkatonákat megtekintsem. Csupán 11 szobrot (katonákat, lovakat) és 22 darab eszközt, köztük fegyvereket kiállították ki, de a műemlékek biztosítási összege az addigi legnagyobb volt. Teljesen lenyűgözött a jól berendezett kiállítás és rögtön úgy éreztem, ezt egyszer élőben is látnom kell.
2008-ban aztán megadatott a lehetőség, hogy eredeti helyükön csodáljam meg a kerámiafigurákat. Döbbenetes és feledhetetlen látvány volt. Nem csoda, hogy ilyen előzmények után hatalmas csalódás volt az Iparművészeti Múzeum 2015-ös agyaghadsereg kiállítása. Méltánytalanul szűk helyen mutatták be a néhány eredeti agyagszobrokat…
Kínai agyaghadsereg – Az első Csin császár síremléke
Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelye és azt „őrző” agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése, amit Xhian (Hszian) városától nem messze 1974-ben fedeztek fel. Kutat ásó földművesek égetettagyag-darabokra bukkantak. A régészek először ezeket kezdték egymáshoz illeszteni, majd megkezdődtek a nagszabású ásatások.
A hadsereget Csin Si Huang-tivel temették el i. e. 210-209-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. A mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. Az építésen dolgozó legfontosabb mesterembereket élve befalazták a komplexumon belül, hogy a sír titkairól senkinek se beszélgethessenek.
A négyméteres mélységben talált figurák pontos katonai alakzatban, rang szerint lettek elhelyezve. Magasságban, egyenruhában és hajviseletben rangtól függően eltérnek. A legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek.
A terakotta katonák fegyvert tartanak a kezükben. Vannak lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok is. Az rejtély, miért nincs köztük egyetlenegy pajzsos vagy sisakos katona sem, pedig ezeket is használták a császár katonái.
A fejek, karok, lábak és a törzs külön készültek el, és a végén rakták őket össze. Nyolcféle fejmintát használtak, és utána agyaggal formázták egyedire az arcokat. Az égetett agyagot lakkborítás fedte, ami már lehetővé tette a festést. Eredetileg a szobrok színesek voltak, mára csak helyenként maradt meg a festék nyoma.
A feltárt három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található. Sok a sérült figura is. Elsősorban az állagmegóvás érdekében egyelőre csak egy részüket ásták ki, a többség még a föld alatt van.
Az árkok falai döngölt földből készültek, egyenként 500 kg súlyú fagerendákkal fedték be azokat. A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget.
A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták.
A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magas rangú tisztekkel és egy harci szekérrel.
A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be az építői.
Az első Csin császár síremléke néven 1987-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.