Karmelita templom Győrben

A karmelita templom Győr egyik legjelentősebb műemlék temploma, a történelmi belváros nyugati kapuját jelentő Bécsi kapu téren. A barokk építészet remekműve a Németországból érkező karmelita rend első magyarországi temploma.

Karmelita templom Győrben

Karmelita templom építése

A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben érkezett Magyarországra. Szelepcsényi György esztergomi érsek végrendeletében ötvenezer forintot hagyományozott a sarutlan karmeliták német rendtartománya részére azzal a feltétellel, hogy az összegből Magyarországon kolostort létesítsenek. A végrendeletet végrehajtó Kollonich Lipót győri püspök Esztergomot, Nyitrát és Győrt jelölte ki erre a célra. Az atyák választása Győrre esett és megvásárolták a Perger-féle házat, hogy ideiglenes kolostorrá alakítsák. A hely hamar kicsinek bizonyt, ezért kérvényezték a szomszédos, rossz állapotban lévő katonai építészeti hivatal rendelkezésükre bocsátását I. Lipót királytól. Miután az engedélyt megkapták, hatalmas átalakításba kezdtek, a rossz alapok miatt azonban 20 év után le kellett bontani.

Az új rendház építésével az építész Athanáz (Athanasius) testvért, polgári nevén Wittwer Mártont bízták meg, aki több egyházi épületet is épített a városban, pl. a Német Ispita temploma, vagy a Kálvária-domb kápolnái. A munkálatok 1714-ben kezdődtek meg, először a rendház nyugati, Rábával párhuzamos szárnya készült el. A templom alapkövét 1721-ben helyezték el és 1725-ben szentelték fel, a kolostor építése 1732-re fejeződött be. A karmeliták birtokokkal nem rendelkeztek csak a hívek adományaiból tarthatták fenn működésüket, ezért is kellett ilyen sok idő az építkezésre.

A belső berendezés szintén Wittwer Márton tervei alapján, Richter Ferenc karmelita testvér műhelyében készült. A mellékoltárok képeit Martino Altomonte festette.

A templom főhomlozata

A főhomlokzat meghatározó eleme a nagy ablak, a három falfülke és a timpanon. A timpanon alatti falfülkében lévő Madonna-szobor az olasz Diego Carlone alkotása. A főpárkány alatti fülkékben Ávilai Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobrai állnak. A fodrozódó kétágú szalagon a rend jelmondata ovasható: „Zelo Zelatus sum pro Domino Deo exercituum”. („Buzgósággal buzgólkodtam a seregek Uráért, Istenért.”).

A győri Karmelita templom belseje

A templom elliptikus alaprajzú, centrális elrendezésű. A torony különálló, hogy a templom és a rendház kapcsolatát biztosítsa.

A kupola freskóit Johann Kastner festette. A hat körcikkre osztott kupolafelület témái: a karmelita szentek hódolata Mária előtt, Illés próféta tüzes szekerén, illetve látomása, a Szent Család látogatása a Kármelhegyen, a Karmelhegyi Boldogasszony adománya és Krisztus a kereszttel.

Karmelita templom Győrben

A főoltár és a négy mellékoltár felépítménye, a barokk szószék, az elliptikus alaprajzot követő padok, az aranyozott szobrok Richter Ferenc karmelita testvér művészi alkotásai. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A mellékoltárokon a  Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése, Keresztelő Szent János megdicsőülése látható. Az oltárképeket Martino Altomonte festette. 

Karmelita templom Győrben

A templom rejtett látnivalója a loretói kápolna, 1717-18-ból származik, tehát előbb épült fel, mint maga a templom. A hajó bal első sarkában levő ajtó vezet a gyóntatófolyosóra és a kis kápolnához. A kápolna a názáreti Szent Ház másolata. A legenda szerint a Szűzanya kőből épített názáreti házát a 13. század végén az arabok elől angyalok a levegőbe emelték és átmenekítették az olaszországi Loretóba, ahol ma egy hatalmas bazilika közepén látható. Európában később sok helyen épültek a ház másolataként loretói kápolnák, ezek egyike az itteni.

A kis kápolna vakolatlan volta az épület eredetijének régiségére utal. Az oltárt a szobortól aranyozott rács választja el. A kápolna falán megmaradt, vagy szándékosan készített vakolt foltokon 1756-ból származó freskótöredékeket látunk, melyeket Borsa Antal 1941-ben restaurált.

Karmelita templom Győrben

A templom alatti kripta egyben csontkamra is, ide gyűjtik a százévesnél régebbi csontvázakat. A kriptájában temették el ideiglenesen Boldog Apor Vilmos vértanú püspököt is 1945-ben. A vértanú püspök teste 1986. május 23-a óta a Győri Székesegyház Héderváry-kápolnájában nyugszik.

A győri Kármelita Rendház lakója volt 1878 és1881 között Kalinowskí Szent Rafael lengyel kármelita szerzetes, akit Szent II. János Pál pápa iktatott be a szentek sorába. Itt tette le örökfogadalmát is.

Köszönöm a megosztásokat!
  • 80
  • 3
  •  
  •  
  • 80
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük