Gödöllői Királyi Váró épülete
Gödöllői Királyi Váró felújítás 2011-ben fejeződött be az 1882-es eredeti tervek alapján a Norvég Alap támogatásával. A neoreneszánsz stílusú épületet az egykori állomásépület mellé emelték, hogy a Sissi kedvenc kastélyához érkező királyi párt rangukhoz méltóan fogadhassák.
Gödöllői Királyi Váró épülete
A Gödöllői Grassalkovich-kastélyt 1867-ben a magyar állam koronázási ajándékként adta az uralkodó párnak, Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. kapta meg Gödöllőt és a kastélyt
A pihenőrezidenciára érkező párnak szerettek volna kényelmes és nyugodalmas helyet biztosítani a vasút állomáson is, ezért építették a vasútállomástól különálló impozáns épületet.
Királyi Váró Budapesten, a Keleti- és Nyugati pályaudvarokon is épült, de azok nem önálló épületben kaptak helyet.
A gödöllői várót 1882-ben építették az egykori állomásépület mellé, egy fából készült ideiglenes fogadóépület helyére. Az épület tervezőjének kiléte nem ismert, egyesek Rochlitz Gyulának, mások Ybl Miklósnak tulajdonítják. Az épület műemlékké nyilvánításakor Ybl Miklóst tüntették fel.
A neoreneszánsz épület egyszintes, a belső terek nagy belmagassága és a magas kupolája miatt kétszintesnek tűnik, a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, így csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. A rangos vendégek megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé.
Az I. világháború után kormányzói váróként szolgált, Horthy Miklós kormányzó és családja használta. 1944-ben a visszavonuló németek a szomszédos állomásépületet felrobbantották, a síneket használhatatlanná tették, a Királyi Váró pincéjében lévő szenet pedig felgyújtották.
A háború után utasforgalmi épületté alakították át, tetejére lapos tetőt kapott. 1958-ban nyilvánították műemlékké.
2011-ben a Norvég Alap támogatásának köszönhetően teljes külső és belső rekonstrukciót hajtottak végre az eredeti tervek alapján. Azóta múzeumként működik.
Királyi Váróban kialakított múzeum
Az épületben napjainkban egy közlekedéstörténeti és egy helytörténeti kiállítás várja a látogatókat. A kiállított ötven dokumentum és húsz műtárgy segítségével megismerkedhetünk az udvari vonatokkal és a királyi várók legszebb emlékeivel. Ide került a Városi Múzeumból Erzsébet királyné és Ferenc József bronz mellszobra is. Megtekinthető a MÁV 1052. pályaszámú udvari vonati gőzmozdonyának 1:5 arányú modellje, és a Tiszavidéki vasút udvari kocsijának 1857- ből megmaradt bútorzata.
A terméskőből épült és jónioszlopokkal diszített pavillon közepén van a nagy váróterem. A bordó kárpitú selyem zsöllyékkel és pamlagokkal berendezett terembe lépett be először a királyi pár. Jobbra Erzsébet királyné halvány sárga várószobája, balra pedig Ferenc József olivazöld selyemtapétás szobája nyílt. Mindkét szobábak íróasztalt, velencei tükröt és ülőgarniturát helyeztek el.
A minisztereknek szintén volt egy várószobája, külön kijárattal. Az udvari vonatokon szolgálatot teljesítők pihenését egy egyszerűen bútorozott, két vaságyas szoba szolgálta.
A képeslapokból és fotókból nyílt helytörténeti kiállítás a királyi váró épületét, és az egykor ott folyó életet mutatja be.
