Dömötör-torony és Aba-Novák Vilmos falfestményei Szegeden

A Dömötör-torony Szeged legidősebb, 13. század alapokon nyugvó építménye. A Fogadalmi templom (Szegedi dóm) 20. század elejei építésekor, a Szent Dömötör-templom barokk tornyának bontásakor kerültek elő a Dömötör-torony romjai. A tornyot 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon.

Dömötör-torony Aba-Novák Vilmos falfestményeivel

Dömötör-torony története

A Szent Dömötör-templom első említése 1199-ből származik. Az egyhajós kis templomot többször átépítették és bővítették. Alapja 11. századi, alsó román stílusú része 12. századi, felső, kora gótikus emeletei a 13. századból valók. A 18. századra nyerte el végső formáját barokk tornyok építésével. A 20. század elejére nagyon rossz állapotba került.

A templom és a torony névadója Szent Dömötör volt. A 3. századi Szaloniki Szent Demeter vértanú, az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje. A keresztényüldöző Maximianus keletrómai társcsászár parancsára végezték ki Thesszaloniké (ma: Szaloniki) városában, amelynek védőszentje lett. Bűne az volt, hogy föld alatti börtönében megtérítette Nesztor gladiátort, aki az arénában így megerősödve legyőzte a császár kedvenc bajnokát, Lyaeust.

Szent Dömötör Aba-Novák Vilmos festményén

A hívek védelmezőjének tekintik, és karddal, pajzzsal ábrázolják. A Szent Koronán is szerepel alakja.

Az 1879-es nagy árvíz után szinte teljesen újjáépült Szeged, így a Szent Demeter-templom környéke is. 1913-ban döntött a város a romos templom lebontásáról és a helyére kerülő Fogadalmi templom megépítéséről.

A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony. Végül úgy döntöttek, hogy ezt megtartják. 1931-ben Rerrich Béla vezényletével felújították. Falába ajtót vágtak, belsejét – olasz mintára – keresztelőkápolnává alakították át.

A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették.

A kápolna belsejének kifestésére a kor neves festőjét, Aba-Novák Vilmost kérték fel, aki később a Hősök kapuja falfestményeit is készítette.

Aba-Novák Vilmos falfestményei

Aba-Novák Vilmos a Dömötör-tornyot díszítő falfestményeivel aranyérmet nyert az 1932-es páduai egyházművészeti kiállításon.

A torony kovácsoltvas kapuját Rerrich Béla tervezte. “Az élet kapuja” a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be. Az 1272-es évszám a torony korára utal, míg az 1931-es az újjáépítést jelzi.

Dömötör-torony kapuja

A festmények egy része a magyarok történelmét mutatja be a honfoglalástól a 20. század elejéig. Így láthatjuk például a Szegedi Dóm felszentelését is.

A magyar szentek sorában királyaink mellett megtaláljuk Szent Piroskát is, aki a szegedi paprikatermesztők védőszentje.

Dömötör-torony Aba-Novák Vilmos falfestményeivel

A festő a Dömötör-torony felújításának főbb szereplőit, így saját arcképét is megörökítette.

Dömötör-torony látogatása

A Dömötör-torony a Szegedi Dóm Látogatóközpontjában váltott jeggyel, előre meghirdetett időpontokban, idegenvezetéssel látogatható.

Az idegenvezetés során megismerhetjük a 11. századi Szent Dömötör-templom történetét. A torony alsó, négyszögletű részében, a keresztelőkápolmában pedig megcsodálhatjuk Aba-Novák Vilmos falfestményeit.

A keresztelőkápolnában napjainkban is lehetőség van keresztelő megtartására.

Nyitvatartási és egyéb információkat a látogatóközpont oldalán találsz.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük