Altdorf látnivalói: Tell Vilmos legendája
Altdorfról, a Svájc középső részén található festői városról úgy tartják, hogy itt született és élt Tell Vilmos. Nem csoda hát, hogy itt szinte minden a szabadságharc kirobbantójáról szól. Altdorf látnivalói szinte ki is merülnek a főtéren álló Tell Vilmos szoborban.
Altdorf látnivalói
Kiss P. Dóra mutatta be nekünk a várost képekkel és élményiehez kapcsolódó leírással.
„Altdorf – Tell Vilmos állítólagos szülővárosa.
Utazásaink során volt szerencsénk eljutni a festői szépségű svájci Altdorfba, ahol a hagyomány szerint Tell Vilmos született. Számunkra ezek a kincsek az utazásaink gyöngyszemei. 
Az Alpok ölelésében fekvő város főterén áll a várostorony, amely a Tell-történet freskóival van díszítve. A torony falához állították 1895-ben Tell Vilmos bronzszobrát.
A távolba tekintő, szakállas hőst, vállán íjával, oldalához húzódó, apjára bizalommal tekintő kisfiával láthatjuk.
A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos – akinek tiszteletére szobor áll a város főterén – és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is.
A híres íjász létezésének ténye történetileg ugyan nem igazolt, mégis nemzeti hősként vonult be a történelembe.
Schiller, aki 1804-ben megírta drámáját Tell Vilmosról sohasem járt Svájcban és a drámából később Rossini írta meg operáját 1829-ben.”
Altdorf nevénke jelentése: öreg falu. Az első településre utaló nyomok a vaskorból, az i.e. 3. századból származnak.
Ki volt Tell Vilmos?
Tell Vilmos (német nevén Wilhelm Tell), Svájc nemzeti hőse valójában kitalált személy volt. A svájci szabadságharcos, alakja valószínűleg a dán mondavilágból szivárgott Svájc függetlenségtörténetébe. A legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt. Az életéről szóló mende-mondákat Friedrich Schiller is feldolgozta a Tell Vilmos című drámában.
A Tell Vilmos-legenda szerint 1307-ben az íjász Tell felbőszítette a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok Hermann Gesslert azzal, hogy nem tisztelgett a zsarnok póznára tűzött kalapja előtt. Az uralkodó bűntetésként arra kényszerítette Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője.
Az apa hiába könyörgött kegyelemért, az uralkodó hajthatatlan volt. Vilmos két nyilat készített elő. Az elsővel lőtt és 100 lépés távolságból kettéhasította a fia fején lévő almát. Gessler gratulált, és rögtön megtudakolta, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is.
Tell elmondta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg. Igaz mondásának börtön lett a jutalma, de sikerült megszöknie és egy völgyszorosban lesből lelőtte az uralkodót. Ez a nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.
Tell Vilmost mi magyarok leginkább a 32 lapos magyar kártyáról ismerjük, amit más országokban Tell-kártyának hívnak. A kártya Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya.
A magyar kártyának 4 alapszíne van (piros, tök, makk, zöld). A kártyalapokon a svájci kantonok középkori szabadságharcának alakjai, a Tell-mitológia szereplői láthatóak tükörképesen.
Útban a szerpentines úton Altdorfba..
Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!
