Altdorf látnivalói: Tell Vilmos legendája

Altdorfról, a Svájc középső részén található festői városról úgy tartják, hogy itt született és élt Tell Vilmos. Nem csoda hát, hogy itt szinte minden a szabadságharc kirobbantójáról szól. Altdorf látnivalói szinte ki is merülnek a főtéren álló Tell Vilmos szoborban.

Altdorf látnivalói

Altdorf látnivalói

Kiss P. Dóra mutatta be nekünk a várost képekkel és élményiehez kapcsolódó leírással.

“Altdorf – Tell Vilmos állítólagos szülővárosa.

Utazásaink során volt szerencsénk eljutni a festői szépségű svájci Altdorfba, ahol a hagyomány szerint Tell Vilmos született. Számunkra ezek a kincsek az utazásaink gyöngyszemei. 

Az Alpok ölelésében fekvő város főterén áll a várostorony, amely a Tell-történet freskóival van díszítve. A torony falához állították 1895-ben Tell Vilmos bronzszobrát.

Altdorf látnivalói - Főtér

A távolba tekintő, szakállas hőst, vállán íjával, oldalához húzódó, apjára bizalommal tekintő kisfiával láthatjuk.

A hagyomány szerint ebben a városban élt Tell Vilmos – akinek tiszteletére szobor áll a város főterén – és innen robbantotta ki a svájci szabadságharcot is.

A híres íjász létezésének ténye történetileg ugyan nem igazolt, mégis nemzeti hősként vonult be a történelembe.

Altdorf látnivalói - Tell Vilmos szobra

Schiller, aki 1804-ben megírta drámáját Tell Vilmosról sohasem járt Svájcban és a drámából később Rossini írta meg operáját 1829-ben.”

Altdorf nevénke jelentése: öreg falu. Az első településre utaló nyomok a vaskorból, az i.e. 3. századból származnak.

Ki volt Tell Vilmos?

Tell Vilmos (német nevén Wilhelm Tell), Svájc nemzeti hőse valójában kitalált személy volt. A svájci szabadságharcos, alakja valószínűleg a dán mondavilágból szivárgott Svájc függetlenségtörténetébe. A legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt. Az életéről szóló mende-mondákat Friedrich Schiller is feldolgozta a Tell Vilmos című drámában.

A Tell Vilmos-legenda szerint 1307-ben az íjász Tell felbőszítette a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok Hermann Gesslert azzal, hogy nem tisztelgett a zsarnok póznára tűzött kalapja előtt. Az uralkodó bűntetésként arra kényszerítette Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője.

Az apa hiába könyörgött kegyelemért, az uralkodó hajthatatlan volt. Vilmos két nyilat készített elő. Az elsővel lőtt és 100 lépés távolságból kettéhasította a fia fején lévő almát. Gessler gratulált, és rögtön megtudakolta, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is.

Tell elmondta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg. Igaz mondásának börtön lett a jutalma, de sikerült megszöknie és egy völgyszorosban lesből lelőtte az uralkodót. Ez a nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.

Tell Vilmost mi magyarok leginkább a 32 lapos magyar kártyáról ismerjük, amit más országokban Tell-kártyának hívnak. A kártya Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya.

A magyar kártyának 4 alapszíne van (piros, tök, makk, zöld). A kártyalapokon a svájci kantonok középkori szabadságharcának alakjai, a Tell-mitológia szereplői láthatóak tükörképesen.

Útban a szerpentines úton Altdorfba..

Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!

Köszönöm a megosztásokat!
  • 120
  • 4
  •  
  •  
  • 120
  •  
  • 4
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük