Hősök Kapuja (Porta Heroum) Szegeden
Szeged belvárosában, a Dóm térhez közel, a Boldogasszony sugárút fölött ível át a Hősök Kapuja (Porta Heroum). Az I. világháborúban elesett 12.000 szegedi katonáinak emléket állító neoklasszicista stílusú művészeti emlékmű freskóit Aba-Novák Vilmos készítette.
Hősök Kapuja (Porta Heroum)
Az emlékmű építésének gondolata Klebelsberg Kuno kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik. Az építéssel Pogány Móric építőművészt bízták meg 1930-ban. A cél az volt, hogy a Boldogasszony-sugárút felől a Gizella tér lezárt legyen. A sazrkon álló két házat úgy kössék össze, hogy a forgalom zavarmentesen lebonyolódhasson a három boltívhajtás alatt.
Az építkezés megkezdésekor, 1935-ben dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere kezdeményezte, hogy a különleges épület legyen a világháború hősi halottainak emlékműve is. A boltív freskóinak elkészítésével Aba-Novák Vilmos festőművészt bízták meg. A honvéd szobrok (az élő és a halott katona) megtervezésére, és kifaragtatására Lőte Éva szobrászművész a kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.
A Hősök Kapuja ívei felett díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély áll, melynek szalagdíszén „Porta Heroum 1914-1918” felirat olvasható.
A kapu jobb és bal oldalán pillérekre állított nagyméretű zászlótartók vannak. A főhomlokzaton pilléreken állnak az élő és halott katona monumentális kőszobrai. A bolthajtások alatt valaha nagyméretű antik bronz örökmécsesek voltak.
A boltív freskóit (az ország akkoriban legnagyobb freskóját) Aba-Novák Vilmos készítette. A művész három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását Szegedről.
Középen, fejjel a tér felé az ítélkező Krisztus közel 8 méteres alakja látható. Jobbja felől a „Hit” allegóriáját festette meg, a szalagot tartó főangyalok hatalmas alakjaival, lejjebb az elesettekért gyertyát égető barátok csoportját, mellettük fiaikat sirató anyákat, majd lejjebb katonasírokat láthatunk.
A másik oldalon özvegyek és árvák csoportját az eskütevőkkel ábrázolta a művész. A „Tett” allegóriája, két főangyallal, a kormányzó lovas alakjával és a parancsra rohamra induló katonák zárt csoportjával.
A keresztboltozaton a „montellói fa” képe látható, a tövében rémülten összebújó katonákkal. Vele szemben üveges szemű, halott katonák zárt rendben menetelnek a fakeresztes sírok felé. A Hit oldalán a „huszárroham” jelenete és a háború keresztjét vivő katonák megrázó víziója kapott helyet.
A freskó Szent István, Szent Borbála, Szent László és Szent György alakját is megjeleníti.
A freskón 1945-ben előbb csak Horthy alakját fedték be, majd 1949-ben az egészet bevakolták cementes vakolattal és lemeszelték.
Az 1990-es években Aba-Novák Judit, a művész lánya és Kováts Kristóf, a művész unokája több mint 20 millió forintos adománnyal létrehozták az Aba-Novák alapítványt. Más adományokat és támogatásokat is összegyűjtve lépésről lépésre felújíttatták a freskó együttest.
Forrai Kornélia restaurátor az első feltárásokat még 1986-ban végezte a Tisza felőli kisboltíven. A nagy ív restaurálására 1999–2000-ben került sor. A képek szinte teljesen elpusztultak, mert a cement tönkretette a freskók felső festékrétegét, s emiatt 60-70%-ban újra kellett festeni a restaurátoroknak.
Aba-Novák Vilmos művészetével most közelebbről is megismerhetünk a Magyar Nemzeti Galéria online Muzeum+ programja kertében.
