Csontkápolna Kutna Horában – a Sedleci osszárium különös története

A csehországi Sedleci osszárium vagy ahogy jobban ismerjük, a Csontkápolna Kutna Horában Európa egyik legkülönösebb és legmegrázóbb látnivalója. A kis kápolna belsejét emberi csontok díszítik: csillárok, címerek, oltárdekorációk és girlandok készültek több tízezer ember maradványaiból. Első hallásra morbidnak tűnhet, mégis különleges béke és spirituális hangulat lengi körül a helyet. A prágai kirándulások egyik legnépszerűbb célpontja, de sokkal több egyszerű turistalátványosságnál: a középkori Európa történelmének, járványainak és vallási világképének lenyomata.

Csontkápolna Kutna Horában (Sedleci osszárium)

A csonttemplomot a Prágától egy órás autóútra található Kutna Hora külvárosában találjuk. Kutna Hora kimeríthetetlennek tűnő ezüstbányái miatt Csehország második legfontosabb városa volt. Történelmi városközpontja és a sedleci Miasszonyunk-katedrális 1995 óta szerepel az UNESCO Világörökségek listán.

A Csonttemplom a kelet-csehországi régió egyik leglátogatottabb nevezetessége. Becslések szerint legalább 50 ezer elhunyt maradványaiból készült, 50–60 ezer emberi koponya és mintegy 420–450 ezer egyéb emberi csont van elhelyezve.

A sedleci ciszterci monostor ismertsége 1278-ban kezdődött, amikor is a monostor apátját II. Ottokár cseh király a Szentföldre küldte. Az apát nem tért haza üres kézzel: földet hozott a Golgotáról, amit szétszórt az apátság temetőkertjében. Ezután a sírkert kedvelt temetkezési hely lett. A 14. századi nagy pestisjárvány idején, majd a huszita háborúk idején több ezer embert temettek ide. A temető gyorsan megtelt: becslések szerint akár 40–70 ezer ember maradványai kerültek ide.

1400 körül gótikus kápolnát építettek a temetőkert középén. Az építkezés során a tömegsírokból előkerült csontokat nem semmisítették meg. A keresztény hagyomány szerint a test maradványai szentek voltak, ezért gondosan összegyűjtötték őket, a kápolna altemplomában helyezték el.

Altemplom mai formája a 19. század elején jött létre, amikor a cisztercita rend kolostorához tartozó kápolnát felújították. 1870-ben a magyar főúri családokkal is rokonságban álló Schwarzenberg család tulajdonába került. Ők bízták meg František Rint fafaragót, hogy rendezze el a csonthalmokat. Ő azonban nem egyszerűen rendszerezett: műalkotásokat hozott létre emberi csontokból.

A legkülönösebb látnivalók

Azóta a koponyák és egyéb csontok berendezési tárgyként szolgálnak. Csontokból áll a hatalmas csillár, a harang, a kereszt, a Schwarzenberg család címere és a fafaragó aláírása is.

A csontcsillár

A kápolna legismertebb eleme a gigantikus csontcsillár, amely állítólag az emberi test összes csonttípusát tartalmazza. Koponyák, lapockák, combcsontok és csigolyák alkotják a hátborzongató, mégis lenyűgöző alkotást.

A Schwarzenberg-címer

A nemesi Schwarzenberg család címere szintén emberi csontokból készült. A részletgazdagság egészen elképesztő: még a holló által kivájt török szem is csontdarabokból áll.

Kutna Hora Csontkápolna

A csontpiramisok

A kápolna sarkaiban hatalmas csonthalmak emelkednek, amelyek piramisszerű formába rendezve őrzik több ezer ember maradványait. Ezeket eredetileg egy félig vak szerzetes rendezte el a 16. században.

A fafaragó aláírása

A bejárat mellett a fafaragó aláírása és a csontkápolna készítésének dátuma is megtalálható.

Érdekességek, amelyeket kevesen tudnak

  • A kápolnában található csontok nagy részét fertőtlenítették és fehérítették, ezért ilyen világos színűek.
  • A Sedleci osszárium nem egyedi Európában, de messze a legismertebb. Hasonló csontkápolnák találhatók például Capela dos Ossos vagy Catacombe dei Cappuccini területén is. A hallstatti temető Csontházában csak koponyákat helyeztek el, de hasonló élményt nyújt a látogatása.
  • A hely számos horrorfilm, dokumentumfilm és videojáték inspirációja lett.
  • A látogatók többsége meglepő módon nem félelmet, hanem csendes elmélkedést él át a kápolnában.

Praktikus tippek az utazáshoz

  • Prágából vonattal körülbelül 1 óra alatt elérhető.
  • Érdemes reggel érkezni, mert dél körül nagyon zsúfolttá válik.
  • A kápolna kicsi, így 30–45 perc elegendő a bejárására.
  • Fotózni lehet, de vaku nélkül ajánlott.

A Sedleci osszárium egyszerre műalkotás, történelmi emlékhely és filozófiai üzenet. A középkori ember számára a halál nem elrejtendő tabu volt, hanem az élet természetes része. A kápolna erre emlékeztet: bármilyen különböző életet éltünk is, végül mindannyian ugyanoda jutunk.

Talán éppen ezért nem pusztán hátborzongató látványosság, hanem mélyen emberi hely is.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük