Az Azori-szigetek és több száz éves növénycsodái

A Portugáliához tartozó Azori-szigetek a természetkedvelők paradicsoma. A sziklás óceánpartok, a látványos vulkánok, az üde zöld növényzet önmagában is felejthetetlenné teszik az tartózkodást, amit csak tetéz az azoriak vendégszeretete. Fő látnivalóit a több száz éves fái és egyéb növényritkaságai jelentik. Természeti szépsége okán Európa Hawaii-aként is emlegetik.

Azori-szigetek

A vulkanikus eredetű Azori-szigetek (portugálul Açores) az Atlanti-óceán közepén helyezkednek el Európa és Észak-Amerika között, 1500 km távolságra Lisszabontól és mintegy 3900 km távolságra Észak-Amerikától. A 9 sziget Portugáliához tartozik, az építészet a portugál hagyományokat követi.

A 9 sziget 3 csoportban helyezkedik el:

• nyugaton: Corvo és Flores,
• középen: Faial, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira,
• keleten: São Miguel, és Santa Maria.

Az akkor lakatlan szigetek hivatalos felfedezése Gonçalo Velho portugál hajóskapitánynak köszönhető, aki 1427-ben járt itt. Minden valószínűség szerint azonban már az ókori karthágóiaknak volt tudomásuk a szigetek létezéséről. A Mediciek 1351-es térképe már feltünteti a hét szigetből álló szigetcsoportot az óceánban, egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet.

1432-ben érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre Portugáliából. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. 1492-es felfedező útjáról hazatérőben Kolumbusz is kikötött Santa Marián.

Az Azori-szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése: az évszázadok során 161 katonai objektumot építettek. Virágkorát a 19. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte. A repülés térhódításával jelentősége folyamatosan csökkent.

1974 és 1975 szerettek volna függetlenedni az anyaországtól, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.

Azori-szigetek növényvilága

A szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, így éghajlata is hasonló. Enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlat jellemzi, alacsony évi és napi ingadozással.

A többi Atlanti-óceáni szigethez hasonlóan az Azori-szigetek is zöld éden. Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha.

A különleges növényvilágról Szöllősiné Irénkétől kaptunk pár fotót.

“Álomszép hely, szívesen visszamennék ismét…. Úton, útfélen mint a gaz, mindenütt a szerelemvirág és a hortenzia!“

Ficus elastica, kb. 550 éves fa

Ficus banyan fa, kb. 700 éves

Eucaliptus fa, kb. 200 éves

Évszázados gyökerek

Sok-sok éves yucca…

Több száz éves dracena draco

Ficus benjamina, hány év alatt nőhetett majdnem 3 szint magasságig?

Nagyon köszönjük Irénkének a csodálatos képeket!