Altamira-barlang és csodálatos barlangfestményei
Az 1868-ban felfedezett spanyolországi Altamira-barlang az őskorszaki művészet egyik legfontosabb lelőhelye. A paleolit korból származó különleges barlangfestményeinek köszönhetően 1985-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Napjainkban hetente csupán 5, sorsolással kiválasztott személy tekintheti meg az eredeti rajzokat, az Altamira Múzeumban kialakított hasonmás barlagba azonban belépőjegy ellenében bejuthatunk. Érdemes megnézni az Antonio Banderas főszereplésével 2016-ban bemutatott spanyol életrajzi-filmdrámát, az Altamira felfedezését, amely hűen bemutatja milyen véletlenek játszottak közre abban, hogy „A Kőkorszak Sixtus-kápolnájának” rajzai napjainkban is megcsodálhatók.
Altamira-barlang felfedezése, története
Az Altamira-barlang a spanyolországi Santandertől, Kantábria autonóm közösség székhelyétől mintegy 30 kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceán partján fekvő Santillana del Mar település központjától két kilométerre található.
I. e. 16 500 és 12 000 között használták a barlangot.
A barlangnyílást 1868-ban fedezte fel egy helybeli lakos, Modesto Cubillas, amikor vadászat közben a sziklák közti mélyedésben rekedt kutyáját akarta kimenteni. Ekkor nem tulajdonítottak nagy jelentőséget ennek, mert a Kantábriai-hegység karsztvidékén ezernyi hasonló üreg és barlang található.
A terület birtokosa, Marcelino Sanz de Sautuola (1831–1888) márki, amatőr paleontológus csak 1876-ban járta be a barlangot. Ekkor felfedezett ugyan néhány absztrakt rajzolatnak tűnő ábrát, pl. ismétlődő fekete vonalakat, de ezeket nem tartotta emberi eredetűnek.
1879 nyarán, nyolcéves lánya kíséretében tért vissza a barlangba, hogy olyan kovaeszközöket keressen, amilyeneket 1878-ban a párizsi világkiállításon látott. Míg az apa a barlangnyílás kibontásával foglalatoskodott, a kislány beljebb merészkedett és egy oldalsó terem falán és mennyezetén megpillantotta az állatábrázolásokat.
Az őskőkori rajzokon bölények, mamutok, szarvasok és vaddisznók élethű, színes képe látható a falakra festve. Az agyagtalajban megtalálták az ősemberek kovaeszközeit is.
A festmények művészi minősége és kitűnő állapota miatt a tudományos közvélemény nem fogadta el őskori eredetüket. Úgy tartották, hogy a hamisítványokat Sautuola megrendelésére készítette egy kortárs képzőművész. A következő évtizedekben számos hasonló lelet került elő a környéken, így ejtették a hamisitás vádját.
1902-ben nyilvánosan is visszavonták a hamisítvány vádját. Sanz de Sautula ekkor már nem élt.
A geológiai feltárás megállípította, hogy a barlang nyílását mintegy 13 000 évvel ezelőtt egy sziklaomlás zárta el. A rajzok készítésének idejét 35-36 ezer évvel ezelőttre helyezik.
Altamira barlangjának megnyitása a nyilvánosság előtt
A nyilvánosság számára 1917-ben megnyitották meg az Altamira-barlangot. 1924-ben nemzeti múzeumi státuszt kapott.
Az 1960-as évektől rengeteg turista látogatta a barlangokat, így állapota alaposan leromlott. 1977-ben teljesen bezárták a barlangot. 1982-ben kinyitották, de az évi látogatószámot 8.500-ban korlátozták, így hároméves várólista alakult ki.
1985-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a csaknem 270 méter hosszú mészkőbarlangot, falain, mennyezetén többnyire 15 000 éves sziklarajzokkal, festett és vésett alakokkal és jelekkel. Az őstörténeti barlangfestészet elsősorban a magdaléni korból, az őskorszakból i.e,15 500 (+/- 700)- tól 9 000-ig tartó idősazkból származik.
2001-ben ismét teljesen bezárták a barlangot, amikor elkészült a barlang hasonmás változata, az Altamira Múzeum.
Észak-Spanyolország paleolitikus barlangi művészete
2008-ban az Altamira-barlang világörökségi helyszínné nyilvánítását kiterjesztették Baszkföld, Asztúria és Kantábria további 17 hasonló barlangjára, ma együttesen Észak-Spanyolország paleolitikus barlangi művészete elnevezéssel szerepelnek az UNESCO listán.
Paleolit korból származó emlékeket, festményeket őrző, látogatható barlangok listája:
- Cueva de Chufín – Riclones, Rionansa
- Cueva Hornos de la Peña – Barrio de Tarriba, San Felices de Buelna
- Cueva de Covalanas – Ramales de la Victoria
- Cueva El Pendo – Barrio El Churi, Escobedo de Camargo
- Cueva de Sopeña (Salitre II) – La Cárcoba, Miera
- Cuevas Monte Castillo – Puente Viesgo
Ezekbe a barlangokba idegenvezető viszi be a kis létszámú csoportokat, ahol tilos a fényképezés.
Altamira-barlang látogatása napjainkban
Az Altamira-barlangot a Múzeum Kuratóriuma által jóváhagyott hozzáférési rendszer szerint, maximum heti öt fő (évente 260 fő) látogathatja várólistán keresztül történő előzetes bejelentkezés alapján. A várólistáról egy évre előre kisorsolják a szerencsés 260 főt. A várólistát már lezárták, új jelentkezéseket jelenleg nem fogadnak el.
Mára az Altamira Múzeumba – ahol a hasonmás-barlangba található – , is nehéz bejutni: 25 percenként induló 20 fős csoportokban látogatható, ezért érdemes előre bejelentkezni.
Jó hírem van azoknak, akik szeretnének megismerkedni az altamirai barlangrajzokkal. 2024. január 23-án új régészeti kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A 2024. június 2-ig nyitvatartó kiállításon a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.
