Legszebb malmok Magyarországon

A gabonák őrlésére szolgáló malmok megjelenése nagy könnyebbséget jelentett őseinknek, hisz előtte csak kézi módszerekkel tudták a kenyérsütéshez szükséges lisztet előállítani a gabonaszemekből. Bár napjainkban a hagyományos malmok nemigen használatosak, egyre több régi malom újul meg, hogy bemutatóhelyként szolgáljon. Összeszedtem, hogy hol találhatók a legszebb malmok Magyarországon.

Tési szélmalmok

Malmok típusai a meghajtás szerint

A gabonák és szilárd anyagok őrlésére szolgáló malmokat hagyományosan szél vagy vízi energia hajtotta, ahol ez nem állt rendelkezésre, ott az állati erővel forgatott szárazmalmok terjedtek el.

Magyarországon 11. század elején elsőként vízimalmokat építettek, majd a 17. században ezeket követték az állati vagy emberi energiával hajtott száraz malmok. A szélmalmok hazánkban csak a 19. század elejétől működtek. A hazai gőzmalmok sorában az 1839-ben alapított pesti József-hengermalom volt az első.

Természeti energiával működő

  • vízimalom (vízkerékkel)
  • hajómalom (vízkerékkel)
  • ár-apály malom (vízkerékkel)
  • szélmalom

Állati erővel működő

  • szárazmalom

Emberi erővel működő

  • taposómalom
  • kézimalom

Tüzelőanyaggal működő

  • gőzmalom
Vácrátóti Botanikus kert

Legszebb malmok Magyarországon

Valamiért engem vonzanak ezek a régi malmok. Többről már készítettem is beszámolót, így a képre kattintva bővebb információt is olvashatsz a malom történetéről. Persze van olyan is, aminek a leírásával még adós vagyok, ezek pótlása tervben van.

Dorozsmai szélmalom – Szeged-Kiskundorozsma

„Nem forog a dorozsmai szélmalom, a szélmalom, a szélmalom. Talán nekem kellene meghajtanom, meghajtanom, meghajtanom…” – szól a nóta. A Szeged melletti Dorozsmán található Faragó-féle szélmalom már több mint 200 éves, műemléki védelem alatt áll. Előzetes bejelentkezéssel látogatható, de kívülről bármikor megtekinthető.

Szent Miklós Vízi- és Taposómalom – Mohács

Mohács nevét hallva biztos, hogy nem a malom az első, ami az eszünkbe jut. Pedig a mohácsi malom műemlék épületének egyik része igazi unikum. Talán helyesebb lenne rögtön malmokat mondani, ugyanis nem egy malom, hanem rögtön kettő is áll a várostól északra. Ahogy a Szent Miklós Vízi- és Taposómalom név is sejteti, két malmot láthatunk egy területen, egy belépőjegy megváltásával. A patakmalom a Csele-patak vízét használva működik, hagyományos vízimalom. A másik pedig egy működő taposómalom, ami a maga nemében egyedülálló az egész világon.

Ráckevei Hajómalom

Ráckeve központjában, a hídtól mindössze 100 méterre délre találjuk a Ráckevei Hajómalmot, egy eredeti hajómalom rekonstrukcióját. Magyarország utolsó hajómalmának rekonstrukcióját. A 2000-es évek elején közösségi összefogással építették újjá és 2010 óta interaktív múzeumként. Csak a nyári időszakban tart nyitva, vasárnaponként őrlésbemutatóval várják a látogatókat.

Ráckevei hajómalom

Szarvasi szárazmalom

Az ország egyetlen, működőképes és eredeti helyén fennmaradt szárazmalma ma már múzeumként funkcionál. A szarvasi műemlék nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számít, hiszen a igen kevés épen maradt szárazmalmot találunk a nagyvilágban. Felújítás után 2018. augusztus 17-én újranyit és az új kenyér ünnepén már őrlés közben is megtekinthető lesz.

Tarpai fazsindelyes szárazmalom

Tarpa, a híres „kuruc” település a Beregi-síkságon található a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál. Legfőbb látványossága a fazsindelyes szárazmalom. Nézzük, melyek Tarpa látnivalói!

Tési szélmalmok

A Veszprém megyei zsákfaluban, Tésen két szépen fennmaradt szélmalom mesél a múltról. A Dunántúlon ritkaságnak számító Tési szélmalmok fontos népi és ipartörténeti műemlékek. A holland típusú, forgatható tetőszerkezetű, hatvitorlás szárnyú malmok egyik a mai napig működődképes.

Túristvándi vízimalom

A túristvándi vízimalom a 18. század végén készült, de még ma is működőképes, egész évben látogatható múzeumnak ad helyet. A három alulcsapós vízikerekével Közép-Európában ritkaságnak számít. Párját ritkító természeti környezete is védett.

Zenélő malom, Vácrátóti botanikus kert

Az egykori kastélyparkban kialakított Vácrátóti Botanikus kert egyik legnépszerűbb látványossága az 1890-ben épített fa vízimalom. A vadregényes környezetben forgatták például a Halálos tavasz, a Csontváry, az Abigél, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok és a Palacsintás király című filmek több jelenetét is. Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének film változatához a kert közepén található öreg malom szolgáltatta a díszletet. A 1943-ban készült  film a Zenélő malom címet kapta, azóta a kert malma is ezt a nevet viseli. 

Vácrátóti Botanikus kert

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük