Stonehenge több titka még megfejtésre vár

Stonehenge misztikus kőtömbjei a bronzkori megalit kultúra egyik leghíresebb alkotása. Az itt és közeli Aveburyben található rejtélyes kőépítmények rituális funkcójának részleteit nem ismerjük és felállításuk körülményei is rengeteg fejtörést okoznak a tudósoknak. Az 1986 óta UNESCO világörökségi listán található kőtömbök származási helye azonban nem titok többé, azt néhány tudósnak 2020 nyarán sikerült megfejtenie.

Stonehenge misztikus kőtömbjeinek története

Stonehenge (ejtsd: sztónhendzs) Kr. e. 3100 és 1100 között, több szakaszban épült, körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális építmény. A legmagasabb kőoszlop 9,1 méteres, a legnehezebb körülbelül 45 tonnát nyom.

A tudósok úgy tartják, hogy I.e. 3100 körül hozták létre az első földfalas építményt, míg I.e. 2400 körülre tehető az avebury kőből rakott kör befejezése. I.e 2100 körül keletkezett az általunk ismert Stonehenge, 100 évvel később egészülhetett ki a patkóalakpban elrendezett vándorkövekkel.

I.e. 1100-ra tehető a stonehenge-i kultikus útvonal meghosszabbítása.

1918 óta állami tulajdon,

Az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra található alkotás építésének célját és körülményeit máig sok homály fedi. Az 1919-ben és 1950-ben indult ásatások során sem sikerült minden kérdésre választ találni.

2020 nyarán a tudósoknak sikerült igazolniuk, hogy a gigantikus kőoszlopok a Stonehenge-től 25 kilométerre fekvő erdős területről, West Woodsból származnak. A fontos eredményre egy az Egyesült Államokban őrzött kőminta alapján jutottak. A kövek méretéből kiindulva mindenképpen vontatni kellett őket vagy hengerekkel megoldani a szállításukat. De a szállítási mód még továbbra is rejtély.

A teljes kőegyüttes nemcsak a híres körökből áll, különálló kőtömböket is magában foglal, amelyek egykor valószínűleg rituális útvonalakat jeleztek.

A patkó alakban elrendezett köveken és a két koncentrikus körön felismerhető a köralakú alapszerkezet a dús legelő és a rövidre nyírt golfgyep közepén. Aveburyvel ellentéteben itt a kövek nagy részét megfaragták és lecsiszolták.

Stonehenge mellett más megalit emlékeket is találunk a környéken. Bár Stonehenge az ismertebb érdemes Aveburyt is megismerni, ami szintén felkeült az UNESCO viágörökségi listára.

Avebury kőtömbjei

John Aubrey 17. századi ókorkutató az aveburyi, meglehetősen durva faragású kőtömbökben egy katedrális körvonalát látta kirajzolódnia. Ezzel szemben a hatalmas stonehenge-i kőegyüttesben – amely manapság sokkal ismertebb – csak egy egyszerű plébániatemplomét.

Avebury „gyémántkövéről” (Swindon Stone néven is ismert) az a legenda járja, hogy éjfélkor körbefordul a tengelye körül.

Bármennyire hataémasnak is látszanak a kövek, mégis elvesznek a tájban, főként, hogy mai formájuk már nem is teljes, mert néhány kőtömb hiányzik. A kőtömb együttest ma keresztül szeli és darabokra szabdalja a High Street, a Gree Street és egyéb országutak, de a kör alapforma ennek ellenére még felismerhető.

Mindkét helyen jól látszik, hogy a kör – és nem a négyzet vagy téglalap – volt az építkezés emberi ősformája. Szintén kör az alapformája Málta Gozo és Málta nevű szigetén található megalit templomoknak.

Az ókori görög építészetben is fontos szerepet játszik a kör alaprajz. Szintén köralakú a klasszikus római Pantheon éppúgy, mint a porosz időkben épült klasszicizáló Szent-Hedvig katedrális.

Stonehenge látnivalói

Stonehenge építményeit egy sor koncentrikus kört kialakítva helyezték el, melyeket kívülről árok határol, emögött pedig közvetlenül egy töltés emelkedik. A kört északkeleten bejárati nyílás szakítja meg, amihez az ún. Sugárút (Avenue) vezet.

A kör közepén patkó alakban elhelyezett, harmadidőszaki homokkőből faragott oszlopok (hármas kövek, vagy trilitek) állnak. Az építkezés harmadik szakaszától a függőleges tömböket párosával vízszintes kövekkel kötötték össze. A körön belül kisebb, granulit-ból (diabázból, riolitból és vulkáni hamuból álló kőzet) faragott oszlopok voltak, de ezek mára eltűntek. Nevezetesebb kövei az oltárkő, az áldozókő, a két stációkő és a sarokkő a bejárat közelében.

Az UNESCO világörökségi listára került régészeti lelőhelyek

A közelben több hasonló helyet is találunk, melyek együttesen kerültek fel 1986-ban az UNESCO világörökségi listájára „Stonehenge, Avebury és a megalit kutúra környező emlékei” megnevezéssel.

• Stonehenge, – megalit építményegyüttes,
• Woodhenge, – hasonló szerkezetű, de gerendákból készített építményegyüttes,
• Avebury, – neolitkori emlékek, Európa legkiterjedtebb történeti emléke,
• Windmill Hill, – neolitkori fal és árkok rendszere,
• Silbury Hill, – 40 m magas domb, az őskori Európa legnagyobb emberalkotta létesítménye,
• Long Barrow, – temetőjáratok és sírkamrák,
• Kenneth Avenue, – 2,5 km-es kőburkolásos sírjárat,
• Overton Hill, – kőszentély.

Bár a történészek máig eltérően vélekednek a kőtömbök rituális funkciójáról, évente több mint egy millióan látogatják és minden Szent Iván-éj hajnalán hagyományőrző rituálé helyszíne.

Stonehenge építéséről és az itteni kutatásokról többet is megtudhatsz a wikipédiából.