Péceli Ráday-kastély és csodálatos freskói
Budapest határában, a Gödöllői-dombság észak-nyugati szélén található Pécel a 18. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ezekből az idők három kastély is fennmaradt: a Ráday-kastély, a Fáy-kastély és a Pekáry-kastély. Ismerd meg a péceli Ráday-kastély történetét és csodálatos termeit!
Pécel város
A 15 ezres település már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt, melyről az itt talált kő-, bronz- és rézkori leleteket tanuskodnak. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. A város első iskoláját 1345-ben alapították. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A 18. sázadban a Fáy és a Ráday család birtokába került a falu, akik kastélyai mai napig állnak.
Péceli Ráday-kastély története
A mai péceli Ráday-kastély elődjét, egy kisebb méretű kúriát a református középnemes családból származó Ráday Pál kezdte építtetni az 1720-as években, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom.
Ráday Pál (1677 – 1733) II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Rákóczy teljes bizalmát élvezte: 1704-ben őt küldte Selmecre I. Lipót császárral békét kötni. Ráday Pál készítette elő az 1705-ös szécsényi országgyűlést, majd az 1707-es ónodi országgyűlést, melyen kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását.
A családi rezidencia barokk kastéllyá bővítése és kulturális központtá alakítása fiához, Ráday Gedeonhoz köthető, aki nem vállalt politikai szerepet. Az átépítésre 1755 és 1774 között került sor, melyet a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmestere, Mayerhoffer Andrásés fia Mayerhoffer János vezetett. Ennek fényében nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.
1766 és 1771 között készültek a termeket díszítő freskók, melyek nagy része Scherwitz Mátyás munkája.
A Ráday-kastély az 1770-es évektől a magyar irodalmi élet egyik központja volt, ahol Kazinczy és Batsányi is megfordult.
Az 1825. évi tűzvészkor leégett, elpusztult a képtár nagy része és több mennyezeti freskó is megsérült. 1872-ben a Ráday család anyagi gondjai miatt elárvereztette a kastélyt, az értékei szétszórodtak.
A könyvtár vétel útján Budapestre, a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába került 1861-ben. A második világháborúban megsérült épület helyrehozása után 1950-től a MÁV-kórház egyik kihelyezett részlege működött itt. 1998-ban a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának kezelésébe került.
Kastély termei és freskói
A kastély földszintjén található nagykönyvtár boltozatát négy tardosi vörösmárvány oszlop tartja, és osztja kilenc részre. A freskón különböző tudományokhoz kapcsolódó görög-római mitológiai alakokat fedezhetünk fel.
Az emeleti díszterem falaira és mennyezetére görög és római mitológiai jeleneteket ábrázoló, erkölcsi üzenetet hordozó falképek kerültek.
A királyi hálószoba falképei és a hozzátartozó portrésorozat a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A boltozaton a győzelem istennője, Viktória látható, alatta monokróm színezésű csata és éremképek, középen pedig II. József és Mária Terézia társuralkodói érme látható.
A királyi szalon vagy más néven biliárdszoba görög-római mitológiai jeleneteket ábrázoló freskói elpusztultak. A boltozat alapvakolatán látható a hajdani freskó vörös és fekete színű előrajza.
A kastély oldalszárnyai közül a Herkules tizenkét tettének történetét ábrázoló falképsorozattal díszített Herkules szoba a legnevezetesebb. Péceli tartózkodása idején rendszeresen itt volt elszállásolva Kazinczy Ferenc, és itt töltötte mézesheteit Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848-ban.
Kiállítás
Bár zajlik a kastély feltárása és helyreállítása, freskókkal díszített, berendezett termei korlátozottan mégis látogathatóak. A kastély zenei és kulturális rendezvények színhelyéül is szolgál: képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, fesztiválok és tudományos konferenciák zajlanak falai között.
A könyvtártól a konyháig – képek a Ráday család mindennapjaiból című állandó kiállításon ismerhetjük meg a kastély és család történetét.
Kert
A kastélyhoz a 18. században barokk díszkert tartozott. A kertet a 19. század folyamán angolkertté alakították, mai képe az 1960-as évek átalakításának emlékét őrzi, annak idején a kastélyban működő kórház betegeinek gyógyulását szolgálta.
Elérhetőség, nyitva tartás
A kastély csak korlátozottan látogatható, ezért indulás előtt érdemes előzetesen tájékozódni a nyitvatartásról.
Cím: 2119 Pécel, Kálvin tér 1.,
e-mail: radaykastely@gmail.com; radaykastely@upcmail.hu,
telefon: +36 (28) 453 54
Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Várkonyi Gertrúdnak!
