Nagytétényi kastély: itt forgatták a Bátrak földje című sorozatot

A Nagytétényi kastély vagy Nagytétényi kastélymúzeum, legtöbben így ismerik a Budapest XXII. kerületében található Száraz-Rudnyánszky-kastélyt. A magyar barokk építészet kiváló képviselője 2018 januárjától felújítás miatt jelenleg zárva tart, de itt forgatták 2019-ben a jelenleg vetített Bátrak földje sorozat jeleneteinek jelentős részét.

Nagytétényi kastély, Száraz-Rudnyánszky-kastély története

A Budapest XXII. kerületében (Kastélypark u. 9–11.) álló kastély az egyik legismertebb magyar barokk műemlék, a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit hordozza. 1951 óta bútormúzeumként funkcionál, Nagytétényi Kastélymúzeum néven az Iparművészeti Múzeum taglétesítménye.

Nagytétényi kastély

A kastélyt Száraz Julianna férje, báró Rudnyánszky József építtette 1743 és 1751 között Mayerhoffer András tervei alapján a korábbi kastély felhasználásával. Elődje, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a 13. században a Tétény család számára épült. A feltárások során kiderült, hogy a területen 1–2. században római villa,„villa rustica”, vagyis egy gazdálkodó háza állt.

Nagytétényi kastélymúzeum

A török időkben (1541–1686) Tétény a szultán fennhatósága alá tartozott és magas rangú török tisztek lakták. 1686-ban Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd a később bárói rangra emelt Száraz György vásárolta meg. Ő 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez. Ma látható formáját 1743 és 1751 között nyerte el, amikor báró Rudnyánszky József feleségül vette Száraz Juliannát.

Rudnyánszkyné Száraz Julianna 1798-as halála után a kastélyt három részre osztva a család oldalági leszármazottai örökölték. A központi szárnyat Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos kapta. A család, grófi rangra emelve a Hugonnay nevet vette fel. Hugonnay Kálmán gróf leánya, Vilma, az első magyar orvosnő a kastély falai között született 1847-ben.

1904-ben kiégett, belső berendezése teljesen elpusztult. A második világháború folyamán is súlyos károkat is szenvedett.

A háború után a Földművelésügyi Minisztérium tartozott, aki átadta múzeumi célokra. 1951-ben felújítások kezdődtek és megnyílt az első bútorkiállítás. 1989-ben az épület rossz állapota miatt bezárták. A 1997-ben megkezdett felújítási munkák után 2000-ben vehették újra birtokba a látogatók a kastélymúzeumot. 2018. január 15-től felújítási munkák miatt ismét zárva tart.

Száraz-Rudnyánszky-kastély
Nagytétényi kastély

Érdemes a parkban is tenni egy sétát.

A 2018-as felújítás megkezdése előtt többször jártam a kastélyban, a fotók akkor készültek. Szerettem a decemberi ünnepi kiállításokat, amikor neves iparművészet alkotásaival díszített fenyőfák segítették a karácsonyi ráhangolódást.

Nagytétényi kastélymúzeum

A másik kedvencem pedig a tavasszal megrendezett Korok, virágok programsorozat volt, ahol virágkötő mesterek álmodtak csodálatos dekorációkat a kastély termeibe.

A kastélyban forgatták 1972-ben a Bob herceg című film egyes jeleneteit. 2019-ben pedig a kiegyezés idején játszódó Bátrak földje című telenovella fontos helyszíne volt. A városi ranggal bíró Rokoca településen Rokoczay báró és családja él a kastélyban.

A kastélymúzeum honlapján csak a felújítás tényét közlik, a várható újranyitásról sajnos nincs információ.

A kastély kapcsán mindenképp szólni kell annak híres szülöttjéről, Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről, a nők jogainak elszánt szószólójáról. Kitartóan küzdött azért, hogy a nők is szerezhessenek diplomát, számos felvilágosító mű, tudományos értekezés kötődik nevéhez. Életútja példaértékű a mai generáció számára is.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma érdekes történetéről Kertész Erzsébet Vilma doktornő címmel regényt is írt. Nyáry Krisztián tollából találtam egy nagyon jó kis írást az életéről. Úgy gondolom, hogy ezt mindenkinek illik ismerni, ezért közzéteszem.

Hugonnai Vilma, ez első magyar orvosnő

“A budapesti tudományegyetemen 1897. május 14-én a szokásos formaságok között adták át a doktori diplomákat. Az avatási szertartáson mégis számos újságíró tolongott a teremben. A hat fekete frakkos fiatalember mellett álló hetedik doktorjelöltre voltak kíváncsiak, aki határozott hangon olvasta fel a doktori eskü szövegét. Ő szürke selyemruhát viselt, 50 esztendős volt, ráadásul nő. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő húsz évig küzdött azért, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon. Először kinevették, és megpróbálták bebizonyítani, hogy a nők alkalmatlanok a tudományos pályára, végül bürokratikus akadályokat gördítettek elé. Nem adta fel, emelt fővel csinálta végig a megalázó eljárásokat, csak hogy gyógyíthasson. És közben a nők jogainak elszánt szószólója lett. Minden egyetemet végzett magyar nő neki köszönheti a diplomáját.
Egy elszegényedő grófi család ötödik gyermekeként született. Amikor 16 évesen befejezte a bentlakásos leányiskolát, el is érte a legmagasabb iskolai végzettséget, amit egy nő akkoriban Magyarországon megszerezhetett. Pedig a fiatal lány nagyon érdeklődött a világ iránt, különösen a gyorsan fejlődő természettudomány nyűgözte le. Egy nem túl gazdag arisztokrata lány azonban túl sokáig nem ábrándozhatott ekkoriban: 18 éves korában Vilmát férjhez adták Szilassy György földbirtokoshoz. Szinte azonnal teherbe esett, s talán a nehéz szülés hatására kezdett érdeklődni a nőgyógyászat és az orvostudomány iránt. Érdeklődése nem csak otthon számított veszedelmes bolondériának. Nagyjából ekkor, 1864-ben Madách Imre akadémia székfoglaló beszédében kifejtette, hogy a nő életelve a férfitól való függés: „a nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi.” Az otthon önmagát képző nő már 25 éves volt, amikor 1872-ben férje egy újságcikket olvasott fel neki arról, hogy Svájcban a nők előtt is megnyitották az egyetemek kapuit. Hugonnai Vilma még aznap összecsomagolt, és beiratkozott a zürichi egyetem orvosi karára. Nem engedték meg neki, hogy hatéves fiát is magával vigye, és sem férje, sem édesapja nem adott neki semmilyen anyagi támogatást. A grófnőnek ezért folyamatosan dolgoznia kellett a tanulás mellett, az egyetem klinikáján lett szülésznő és ápolónő. Gyerekét csak az iskolai szünetekben láthatta. 1879. február 3-án kiváló eredménnyel védte meg diplomáját, orvosi gyakorlatát egy zürichi kórház sebészetén folytatta. Gyors karrier várt volna rá Svájcban, de ő hazavágyott a fiához és1880 februárjában visszatért Magyarországra.

Itthon svájci diplomája nem volt érvényes, ezért oklevél-honosítási kérelemmel fordult a budapesti orvosi kar tanári testületéhez. Az egyetem tudta, hogy az eljárás precedensnek számít, s ha a kérelemnek helyt adnak, az orvosi pálya megnyílik a nők előtt. A professzorok a kormánytól kértek útmutatást. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennálló törvényekre hivatkozva söpörte le a kérdést az asztalról. Először arra, hogy Hugonnai Vilmának középfokú végzettsége nincsen, csak diplomája. Az akkor már 34 éves asszony válaszul – második nőként Magyarországon – letette az érettségi vizsgát. A miniszter ezután már arra hivatkozott, hogy a koedukált felsőoktatásnak nincs jogszabályi lehetősége: „Bármennyire óhajtom is a női oktatás emelését – egyetemek a nők számára nem fognak nyittatni.” Hugonnai Vilmát nem törte meg az elutasítás. Kétszer is audienciát kért Treforttól, hogy személyesen próbálja meggyőzni. A miniszter azzal érvelt, hogy a tudományos pályára kerülő nők felforgatnák az államot, és zavart okoznának a tudományos életben. A grófnő nemzetközi példákra hivatkozva levélben utasította vissza ezt az elképzelést, mire Trefort kiskaput ajánlott neki: végezze el a bábaképzőt, majd kezdjen el orvosként dolgozni honosított diploma nélkül, senki nem fogja megbüntetni. Hugonnai Vilma azonban nem akart kivétel lenni egy számára elfogadhatatlan rendszerben. Valóban beiratkozott a bábaképzőre, de oklevele megszerzése után csak szülésznőként működött.
Férje nem örült, hogy Vilma dolgozni kezdett, különösen annak nem, hogy önálló keresete lett. A házaspár konfliktusai sokasodtak, így végül 1884-ben elváltak. Hugonnai Vilma ekkor már a női egyenjogúság szószólójának is számított. Az őt körülvevő elutasító légkör ellenére nem sokáig maradt társtalan. Maga is meglepődött, amikor szülésznői rendelőjét egy férfi kereste fel. Wartha Vince 40 éves vegyészprofesszor ízületi bántalmai miatt kért tanácsot. Hugonnai Vilma valószínűleg sikeresen tudta enyhíteni a panaszokat, mert a vegyész úgy döntött, hogy az egész életét vele szeretné leélni. 1887-ben tartották az esküvőt. Wartha egyike volt a legsokoldalúbb magyar tudósoknak, egyebek mellett az ő nevéhez fűződött a pécsi Zsolnay-gyárban az eozin alapú mázkészítés kifejlesztése. Kifejezetten örült neki, hogy felesége is tudományos pályát választott, és egyenrangú szellemi partnerek lehetnek. Rábeszélte Vilmát, hogy hagyjon fel szülésznői gyakorlatával, de teljesen más okból, mint az első férje: azt akarta elérni, hogy az asszony minden idejét a tudománynak és a nőmozgalomnak szentelhesse.

Nem sokáig éltek kettesben, a feleség – a társadalmi konvenciókra megint csak fittyet hányva – 40 éves korában egy kislánynak adott életet. Továbbra sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, amelyet ekkor már egyre többen szimbolikus jelentőségű ügynek tekintettek. Tucatnyi cikke, bátor kiállása végül hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 1895-ben rendeletet alkotott a nők bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti képzéséről. Azonnal újból kérte zürichi oklevelének elismertetését. Ismét várnia kellett, hosszas procedúra kezdődött, amelynek során előírták neki három szigorlat letételét. Hugonnai Vilmát 1897-ben, csaknem két évtizeddel svájci diplomájának megszerzése után avatták doktorrá.
Bár azt hihette, hogy diplomája megszerzésével harca lezárult, tévedett. Hol egy országgyűlési képviselő, hol egy egyetemi tanár intézett kirohanást a tudományos pályát megcélzó nők ellen, Hugonnai válaszul megírta A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, amelyben részletes ellenérveket hoz fel a nőemancipáció ellenfeleivel szemben. Cikkeket írt a nők és gyermekek egészségvédelméről, a női munkáról, és részt vett leánygimnáziumok szervezésében is. Kiállásáért továbbra is rengeteg megaláztatást kellett elviselnie. Egészen a világháborúig kellett várni, hogy megtörjön az ellenállás, hiszen a sebesültek ellátásában mindenkire szükség volt. Ezért Hugonnai Vilma 1914-ben, 67 évesen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és felhívást intézett a pályatársnőihez, hogy kövessék példáját. Összesen 84 orvosnő csatlakozott, szinte mindenki, aki addig Magyarországon diplomát szerzett. Ezután Hugonnai ápolónők és női orvosok bevonásával betegmegfigyelő állomásokat hozott létre több városban, amiért katonai kitüntetésben is részesült. Amire elérte célját, hogy az orvosnőket elfogadja a társadalom, már újra egyedül volt. Előbb kamaszkorú lánya halt meg súlyos betegségben, majd 1914-ben a férjét is elveszítette.
Hivatásának gyakorlásáért vívott harcával már életében jelképpé vált. Krúdy Gyula 1918-ban így jellemezte egy nőalakját: „szegény tanulni szeretett volna, mint Hugonnai Vilma, ki példaképe volt minden fiatal leánynak.” Mégis, a tanulni vágyó lányok példaképének élete végén azzal kellett szembesülnie, hogy az egyetemi keretszámokat szabályozó numerus clausus törvényben a zsidók és más kisebbségek mellett a nők továbbtanulását is jelentősen korlátozzák. Amikor az első magyar orvosnő 1922-ben meghalt, az orvosi szaklapok – amelyek pedig minden ismert pályatársuk halálhírét közölték – egyetlen nekrológgal sem emlékeztek meg róla.”

  • 3K
  •  
  • 13
  •  
  •  
  • 3K
  •  
  • 13
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

14 − 2 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás