Így ünneplik a holdújévet Kínában
Minden évben január 21 és február 20 között köszönt be a kínai újév, más néven holdújév, ekkor kezdődik a változó dátumú tavaszünnep. A holdújév ünneplése a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb eseménye. Kína mellett Kelet-Ázsia más országaiban és szerte a világon megtartják, ahol kínai közösség él.
Kínai holdújév ünneplése és a kínai horoszkóp
Mi az a holdújév?
A kínai naptár nem azonos a nyugati naptárakkal, a Gergely-naptárral. Az évet holdévnek hívják, ami holdfázisokból áll össze. A holdévben 12, nagyjából 29 és fél napos hónap van. A teljes holdév így 11 nappal rövidebb a napévnél, csupán 354 napos.
A kínai új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg. Általánosságban viszont elmondható, hogy az európai naptár szerinti február 4‑hez legközelebb eső újhold napjára esik. Ez azt jelenti, hogy a dátuma január 21. és február 21. közé eshet.
A kínai új év napja nemcsak évkezdet, ekkor ünneplik a tavasz kezdetét is, tehát egyben egy tavaszünnep is.
Kínai horoszkóp 12 jegye
A kínai horoszkóp úgy tartja, hogy az emberek tulajdonságait a születése évük jegye határozza meg, 12 állatövi jegyet különböztetnek meg. Ezek azonban nem havonként váltják egymást, hanem évenként. A születési dátumunk határozza meg, hogy melyik állat az uralkodó jegyünk.
Egy régi legenda szerint Buddha magához hívta az összes állatot. Csupán tizenkét állat jelent meg, ezek hűségük jutalmául érkezési sorrendjükben kapták meg az éveket. A legfürgébb a Patkány volt, így ő kapta az első állatövi jegyet. Majd, sorra követték az érkezők: Bivaly, Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kakas, Kutya, Disznó.
A kínai horoszkóp állatövi jegyei 12 évente, illetve ciklikusan 60 évente visszatérően követik egymást.
Disznó – Rendkívül türelmes és békés ember, mindenkivel megtalálja a közös hangot. Imádja a kényelmet, de tud keményen is dolgozni.
Patkány – Ambiciózus, munkájában kitartó és szorgalmas. A magánéletben a hűség a fő erénye.
Bivaly – Erős egyéniség, mindig a legjobbra törekszik. Realista és őszinte, a családja áll mindenek felett.
Tigris – Hatalmas a szabadságvágya, nem tűri az unalmat. Kiszámíthatatlan, a munkában és magánéletben is hamar odébb áll, ha valami nem tetszik neki.
Nyúl – Rendkívül érzékeny és folyton a biztonságot, a stabilitás keresi az élet minden területén. Konfliktuskerülő, de nem riad meg a munkától.
Sárkány – Igazi társasági ember, izgalmas személyiség. Remek irányító, munkahelyen gakran válik vezető belőle.
Kígyó – Nagyon jók a megérzései, mindig tudja, mit kell tennie. Céljai eléréséhez nem retten vissza semmitől, minden követ megmozgat.
Ló – Imád beszélni, nagy plénum elé is bátran kiáll. Minden helyzetben remekül feltalálja magát.
Kecske – Az érzelmeiből tud leginkább erőt és inspirációt meríteni, igazi művészlélek. Kreatív szakmákban jeleskedik igazán.
Majom – Állandóan pörög. A szerelemben az izgalmakat keresi. A munkájában viszont a kihívások éltetik.
Kakas – Igazi kalandor. Gyakran lesz belőle vállalkozó, de rebbenéstelenül neki vág egy világ körüli útnak is.
Kutya – A leghűségesebb típus. Igazi barát, akire bármikor számíthatunk. Nagylelkűsége határtalan.
Holdújév ünneplése Kínában
A kínai holdújév ünneplését egy alapos takarítás előzi meg, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. Gyakran meszelnek, sőt még az ajtókat is lefestik.
Az ünnep idején mindent feldíszítenek, a dekorációnál a piros szín dominál, mert ez a bőség, a szerencse, a gazdagság színe. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását. A piros szín a szerencse és a jó szerencse jelképe a kínai kultúrában.
Az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „mandarin” az „arany” (金, kam) és az „édes” szavak ugyanúgy hangzanak. A hiedelem szerint ezekből a gyümölcsökből páros számú darabot illik ajándékozni.
A holdújév ünneplése a bőségről szól. Sokat főznek, hogy bőven maradjon másnapra is, s így biztosítsák az egész évi bőséget. A hal a jólétet, a csirke a boldogságot, a tészta a hosszú életet jelképezi.
A földimogyoró az egészséget és a hosszú életet jelképezi, ezért gyakran kerül az újévi asztalokra. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle szerencséthozó rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. A rizslisztből készült sütemény az előrejutást, a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut a fehér színe miatt felkínálni nem lehet, mert a fehér a gyász színe.
Újév előestéjén a családok összegyűlnek és megajándékozzák egymást. A gyerekek és a nőtlen fiatalemberek papírpénzzel jól kitömött „piros tasakot” kapnak. Illik ilyenkor új ruhát viselni. Hagyományos játékokat játszanak, beszélgetnek, tévét néznek, így búcsúztatják az óévet és köszöntik az újat.
Úgy tartják, amilyen az első nap, olyan lesz a többi is, azért a betegek felkelnek, nehogy egész évben az ágyat kelljen nyomniuk. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor úgy vélik, egész évben tartozni fog nekik.
Ezen a napon tilos a sírás és a negatív szavak kiejtése, többek közt a babonás 4-es számé is, aminek a kiejtése hasonló a halál szóhoz.
A rossz szellemek elűzésére petárdát gyújtanak, éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.
Számos városban és településen tűzijátékot rendeznek az új év ünneplésére, valamint hagyományos táncos felvonulásokat és előadásokat is tartanak az utcákon.
Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság csak egy hetes. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja. Ez csak néhány példa a kínai holdújév ünneplésének jellemző szokásaira, amelyek azonban változhatnak a különböző régiókban és közösségekben.
