Fraknó vára – Burgenland egyik legismertebb jelképe

Soprontól alig 40 km-re, a Rozália-hegység nyúlványán magasodik Fraknó vára, Burgenland egyik legismertebb jelképe. A középkori vár mai is teljes épségben áll, a 17. század eleje óta az Esterházy család tulajdona. A várnak látogatható kiállításai, kincstára, panoptikuma, fegyvergyűjteménye, levéltára és étterme is van.

Fraknó vára

Fraknó vagy ahogy még hívják Fraknóváralja (németül Forchtenstein) egy Burgenland tartományi község Ausztriában, közel a magyar határhoz. Német neve a vohrte = félelem szóból ered, ebből származik magyar neve. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott.

Fraknó vára 1317-ben építették a Nagymartoni grófok, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1346-ban „castrum Faruhno” néven említik, csak 1441-ben jelenik meg a német „Forchtenstejn”, majd 1478-ban a magyar „Castrum Frakno” elnevezés.

Fraknóváralját valószínűleg a 14. században alapították a vár szolgálófalujaként. Nagyboldogasszony temploma 1347 előtt épült. A falut 1529-ben és 1532-ben is feldúlta a török. Amikor 1529-ben a Bécs ellen vonuló törökök felégették a falut, a templom főoltárán álló 15. századi Mária-szobor sértetlen maradt. 1571-ben lakói evangélikusok lettek.

A várat 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette gazdáiktól és a Kanizsaiaknak adta. 1400-ban már újra a Nagymartoni grófoké volt. 1445-ben kihalt a család férfi ága, VI. Albert osztrák herceg szerezte meg a tulajdonjot, így a vár 170 évre a Habsburgok kezébe került.

Mátyás király 1488-ban visszaszerezte, de 1491-ben a pozsonyi béke Ausztriához csatolta. 1605-ben Bocskai és 1619-ben Bethlen hadai is sikertelenül ostromolták.

Mivel Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat. Gróf Esterházy Miklós nádor a düledező várból hatalmas erődítménnyé bővítette az épületet. Bástyákkal erősítette meg, várkápolnát, kincstárt és új lakószárnyakat építtetett. Így alakult ki a két emeltes várpalota. Csak az öregtorony maradt meg a régi várból, de erre is emeletet húztak.

A vár kápolnáját 1642-ben szentelték fel. A 17. század második felében fia, Pál folytatta az építkezést. Az erődítményt dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2,5 m hosszú krokodil is ékesítette.

A Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban Boldogasszony templomába vitték, helyette 1687-ben a vár elé építtetett Esterházy Pál nádor egy Immaculata szobrot, ma ez a búcsújáróhely.

Pál herceg halála után az erődítmény kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. Az Esterházy család a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött.

A barokk várkápolnát Franz Storno 1887-ben a historizmus ízlésének megfelelően restaurálta, 2000-ben újra teljesen felújították. A belső udvart díszítő barokk falfestményeket az évszázadok során többször is lemeszelték, így ezek is felújításra szorultak. A festmények helyreállításai munkálatai 1993-ban kezdődtek meg és 2004-ben fejeződtek be.

A vár előtt hatalmas, ingyenes autó és busz parkoló várja a látogatókat. Rendszeresen tartanak különböző rendezvényeket a várban, ahol kicsik és nagyok is jól érezhetik magukat.

Érdemes igénybevenni a magyar nyelvű idegenvezetést.

Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!