Erdélyi épületekkel bővül a Szentendrei Skanzen

Hamarosan erdélyi épültekkel bővül a Szentendrei Skanzen. A Szilágyságtól Kalotaszegen át Gyimesig, Háromszéktől Gyergyóig huszonegy porta mutatja majd be a magyar hagyományokat. Az alapkövet már lerakták.

Szentendrei Skanzen

Erdélyi épületekkel bővül a Szentendrei Skanzen

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (közismertebb nevén szentendrei Skanzen) Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma. 63 hektáros területén a magyar nyelvterület népi építészete, lakáskultúrája, gazdálkodása és életmódja elevenedik meg a látogatók előtt. A múzeum állandó kiállítása eredeti és áttelepített, illetve hiteles másolatban megépített épületek – lakóházak, gazdasági melléképületek, malmok, templomok – segítségével mutatja be a régmúlt vidéki örökségét tájegységekre tagolva. Az állandó szabadtéri kiállítás a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó időszakot öleli át. – olvasható a wikipédiában.

Az épülő kiállítás a legjellegzetesebb erdélyi kistáji egységeket áttelepített vagy másolatban fölépülő épületekkel mutatja majd be. Az épületek között szerepel kúria, unitárius templom, szász és román ház, iskola, tanya és esztena is, melyeket eredeti alapanyagok (pl. bontott erdélyi cserepek) és hagyományos munkaműveletek felhasználásával (pl. zsupfedés, vályogtéglafalak, boronafalak tapasztása) húznak majd fel.

Szentendrei Skanzen

A házak mellett létesül egy patak szivattyús keringetéssel és malmokkal, a torockói porta végében büfékonyhát, az egyik városi portán pedig kávéházat alakítanak ki.

Az ezredfordulón fogalmazódott meg először az igény, hogy a Szentendrei Skanzennek be kell mutatnia a határon túli magyarság népi építészetét és életmódját is.

A munkák előkészítés több évig tartott, ami magyar egyetemeket és erdélyi múzeumokat is bevontak.

A 130 épületből álló, várhatóan 2022-ben megnyíló kiállítás 4 milliárd forintból valósul meg.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

12 − 12 =