Dorozsmai szélmalom Szeged mellett
„Nem forog a dorozsmai szélmalom, a szélmalom, a szélmalom. Talán nekem kellene meghajtanom, meghajtanom, meghajtanom…” – szól a nóta. A cikkírásának idején, 2018 februárjában senki nem tudta meghajtani, mert 2016-ban letörtek a vitorlák és a felújítás még nem történt meg. Jó hír, hogy 2019 őszén megtörtént a javítás.
Dorozsmai szélmalom története
A hajdani írások szerint az 1900-as évek elején Szegeden még 23 szélmalom működött, ezekből ma már csak egynek, a Dorozsmai Szélmalomnak működött a kerete 2016-ig. Az ősbirtokos Durusma család bencés monostort alapított itt. A tatárjárás alatt elpusztult település 1300 körül újra benépesült. Az 1478-ban kőből épült templomát, a török megsemmisítették.
A 18. század elején jász családokat telepítettek ide. 1831-ben a kolerajárvány sújtotta, majd 1879-ben a nagy tiszai árvíz Szegeddel együtt Dorozsmát is elöntette. 1973-ban csatolták Szegedhez.
A malom vályogból készült épületét 1821-ben egy Czékus Andor nevű gazda építette. 1900-ban Faragó György lett az új tulajdonosa, aki 1949-ig működtette is a malmot. A mai napig is Faragó féle szélmalomnak hívják. A négyszintes malomnak eleinte három, aztán már csupán két kőpár őrölte a búzát, kukoricát és árpát. 1961-ben műemlékké nyilvánították, az 1970-es tavaszi árvíz és belvíz során a falak átáztak és összedőlt. A hajdani falból csak egy 2×2,5 méteres faldarab maradt meg.
1972 őszén megkezdődött a rekonstrukció, 1973 tavaszán az ünnepélyes átadáson a kétköves malom újra őrölni kezdett.
2005. június 9-én reggel a folyamatos esőzések hatására ismét elpusztult a malom, a 2006-os átadásnál a húszmillió forintért felújíttatott szélmalom kipróbálásakor megroppant egy meghagyott régi tetőgerenda.
2011-ben újabb felújítás történt. Ezután jártam én ott és készítettem a fotóimat.
2016-ban újabb tragédia következett. Letört a malom vitorlája, mert a szerkezet elgombásodott, meggyengült, majd eltört. A helyreállítás azóta még nem történt meg. A fotók a szélmalom Facebook oldaláról származnak.
Bízom benne, hogy a történetnek még nincs itt vége és nótához hasonlóan hamarosan happy endnek örvendhetünk.
„Künn a dorozsmai határban, de sok pacsirta madárka van.
Nincs szebb ott az aranykalásznál, most is a lelkem csak arra jár.
/:Giling! Galang! Szól a harang! Boldogságom határtalan!
Künn a dorozsmai határban, de sok pacsirta madárka van.:/”
Kiegészítés egy kedves volt kollégámtól, Jenei Zoltántól:
„Szia Jucó, dorozsmaiként köszönöm a megosztást!
Emlékeimben van egy hasonló nóta, ez az első versszak:
„Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom
Levelet ír, levelet ír az én kedves galambom
Mit ér nékem száz aranyos levele-levele
Ha én magam, ha én magam nem beszélhetek vele.”
Népköltészet értelmezési megjegyzés: van egy pajzán értelmezése a „beszélhetek vele” mondatrésznek 🙂
Találtam több más verziót is a neten, érdekes módon mind azzal kezdődik, hogy nem forog a szélmalom.
Lehet, hogy sose forgott? Valakinek infója a témában? „
Ha neked van pontos infód, kérlek ne tartsd magadban! Mesélj nekünk a malomról és a forgásáról is!
