Aleppó, ahogy már sosem láthatjuk

Published 2023-11-24 · Updated 2023-11-24

A szíriai Aleppó óvárosa 1988 óta az UNESCO világörökség része, 1,8 milliós lakosságával Damaszkusz után az ország második legnépesebb települése. Vagyis csak volt, mert az utóbbi évek bombázásai a világ egyik legrégebb óta lakott települését sem kímélték…. A 2011-ben kezdődött fegyveres konfliktus következményeként keletkezett pusztulás és károk okán 2013 óta a Veszélyeztetett világörökséget listáján szerepel.

A rombolás mindig letaglóz. Felfoghatatlan számomra, miért kell kiirtani, ripityára törni azt, amit elődeink felépítettek. Legyen szó akár a Városliget száz éves fáiról vagy a világ másik részén lévő értékekről, a visszafordíthatatlan és gyakran a hatalom és a pénz vezérelte rombolás érthetetlen és elfogadhatatlan számomra.

Aleppó ősi városának története

A szíriai Aleppó, régebbi nevén Haleb, a világ egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa. Az őskor óta lakott terület egy Jamhab nevű, fél évszázadon át virágzó királyság székhelye volt.

A Földközi-tenger térsége és a Kelet közötti kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél elterülő város a i. e. 3. évezredtől kezdve sikeresen fejlődött és gazdagodott. Ekkor alakult ki a jelenlegi városszerkezet, a királyi várként használatos Citadella, és az alsőváros szabályos utcahálózata.

Az Eufrátesz legfontosabb átkelőhelyei és a Földközi-tenger között félúto fekvő Aleppó mindig is a közel-keleti árucsere középpontja volt. A középkorban pedig az erős falakkal védett város a virágzó kereskedelmet folytató Levante szinomíája volt.

Az egymást követő megszállók – köztük a bizánciak, rómaiak, görörgök, keresztesek és arabok – mind rajta hagyták kézjegyüket a város építészeti és tervrajzán.

Aleppó óvárosa, az UNESCO világörökség része

Aleppónap sok mellékneve van. Hívják a „hét kapu városának”, a „szürkének”, de „fejőrétnek” is. Ez utóbbi utalás a város iszlám eredetmondájára.

A legenda szerint Ábarahám – aki az iszlám vallásban is nagy tekintélynek örvend és az „Isten barátja” névvel tisztelik – azon a hegyen szokta legeltetni állatait, ahol a Citadella áll. Amikor a nyáját fejte, az emberek odasereglettek hozzá a tejért, amelyet Ábrahám nekik ajándékozott, és kérdezték tőle: „Halaba y la” – Megfelted már az állatokat?” Így kapta a város a „Halab” vagy „Haleb” nevet.

Aleppó, az általunk használatos név a „Hale” szó olasz elferdítése, s minden valószínűség szerint a 13. században, velencei kereskedők ajkán keletkezett.

Aleppót egy részben mesterségesen létrehozott dombon, 50 méter magasan a város felett tornyosuló hatalmas középkori vára, a Citadella uralja. Bár az épületkomplexum a 12. század körüli időszakból való, a dombot, amely áll, a Kr. e. 3. évezred óta védelmi célokra használták.

Az erődítménybe vezető egyetlen bejárat az emelkedő magasságú boltívekre támaszkodó híd, amely egy többszintes, s ezáltal könnyen védhető kapuépületbe torkollik.

Az óvárost fallal vették körül, melynek egyes részei, hét erődített kapuzárral együtt (köztük a leglenyűgözőbb a Bab Qinnesrin) a mai napig láthatók.

Aleppó óvárosának bazárai, piacai a Közel-Kelet leghíresebb ilyen építményei közé tartoznak. A kőboltozatú tetővel lezárt vásári terület kanyargó, szűk utcák 7 km hosszú hálózatából áll.

Aleppó vallási központja az Omjjád mecset, amely mai formájában nem az iszlám omajjad-korszakánból származik. A Nagymecsetet Kr. u. 715 körül alapították, de az eredeti épületből igen kevés maradt meg. A szentélyt 1250 körül újjáépítették. Legnagyobb minaretje 1090-ből származik.

Alep a hagyományos kereskedmi útvonalak kerszteződése mentén alakult ki, ezért a hettita, a mingol, az arab, a menluk és a török kultúra sajátos, mozaikszerű lenyomata. Ezért is érdemelte ki 1988-ban az UNESCO világörökségi védelmet.

A 2011-ben kezdődött fegyveres konfliktus következményeként keletkezett pusztulás és károk okán 2013 óta a Veszélyeztetett világörökséget listáján szerepel.

Aleppó, ahogy 2008-ban láttam

Különös fájdalommal tölt el, ha egy helyhez érzelmi töltet is társul. Amikor kivágnak egy fát, ami oly sok szerelmes csók szemtanúja volt, vagy lerombolnak egy épületet, amit pár éve még személyesen is megcsodálhattam, mindig úgy érzem ellopták az életem egy darabját.

Aleppóval, Szíria második legnagyobb városával most épp ez történt. Pont úgy, mint az az ősi Palmyrával. A pár éve még 1,9 milliós város, a kereskedelmi és kulturális központ a földdel vált egyenlővé. A világ legrégebb óta lakott települései közé tartozott, már az ókorban is a kelet-nyugati kereskedelmi út jelentős állomása volt. Mára mindebből csupán egy kisértetváros maradt.

Aleppó, ahogy 2008-ban láttam.