Máriabesnyői kegytemplom: Nagy Boldogasszony Bazilika
A Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőt már a 13. században is említik, azonban csak a 18. században vált búcsújáró hellyé, épp egy 13. századi ereklyének köszönhetően. A Máriabesnyői kegytemplom 2008-ban megkapta a kis bazilika (basilica minor) rangot, ezzel is elismerve a templom jelentőségét.
Máriabesnyőt 1249-ben említi először oklevél. A 15 éves háború után lett pusztává (Besnyő-puszta), a 18. század óta búcsújáró és zarándok hely.
Máriabesnyői kegytemplom
Mint annyi minden a környéken, a kegytemplom építése (1762 -1769) is a földbirtokos Grassalkovich Antal és felesége nevéhez köthető. A gróf elhatározta, hogy birtokán a loreto-i Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet. Az építkezés helyén még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva.
A kápolna alapozásakor találtak egy Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló 13. századi szobrocskát, aminek ekkor még nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget. Ezért az eredeti terveihez ragaszkodva a gróf stájer kapucinus atyákkal az olaszországi Loreto-ból egy Szűz Mária-szobrot hozatott 1759-ben. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött.
Közben a 13. századi szoborról egyre terjedtek a történetek, egyre több zarándokot vonzott. Ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. A rövid idő alatt csodatévő hírt szerzett szobornak Grassalkovich Antal brilliánsokkal díszített ezüst szekrényt készíttetett és 1763-ban a templom főoltárára helyeztette.
A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal.
Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a 18. századból valók. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül. A templombelsőt Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik.
Önálló plébániaként 1936 óta működik. A templom közelében épült fel a Salvator Nővérek zárdája 1933-ban. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt. A rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában kerültek vissza egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket.
A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Ludvig Krausz által 1934-ben készített Szent Konrád szobor áll.
Itt van a Grassalkovich család temetkezési helye, kriptája. A kolostor mögötti temetőben nyugszik dr. gróf Széki Teleki Pál (1871-1941), miniszterelnök, földrajztudás, aki máig tisztázatlan körülmények közt lett öngyilkos.
