Machu Picchu, az inkák szent városa
Machu Picchu, az inkák 15. századi szentélye rendkívül szép környezetben, egy hegyi trópusi esőerdő közepén áll, 2430 méterrel a tengerszint felett. A romváros misztikuma, különleges atmoszférája már a fényképeken is átsugárzik, és lebilincsel. Peru legkedveltebb úti céljánál a turisták nagy száma miatt már korlátozásokat is bevezettek: egy ember maximum négy órán át tartózkodhat a romváros területén.
Machu Picchu romváros látogatása – olvasói beszámoló
Machu Picchu csodájában azoknak sem csalódniuk, akik személyesen is felkeresik az inkák egykori misztikus városát. A paradicsomi környezet, a kézzelfogható történelem és egy borzongató rejtély adják Machu Picchu varázsát és emelik a világ legvágyottabb, legmisztikusabb úti céljai közé.
A Peru Délkeleti részén fekvő Cusco városától mintegy száz kilométerre található romváros az inka kultúra egyik legszebb öröksége, ami hosszú időn keresztül rejtve maradt a kíváncsi tekintetek előtt.
Mára Machu Picchu Peru egyik legnépszerűbb látnivalójává vált, illetve a környék legfőbb bevételi forrását jelenti. Naponta mintegy kétezer turista keresi fel a romokat. A turisták nagy száma miatt már korlátozásokat is bevezettek: egy ember maximum négy órán át tartózkodhat a romváros területén.
Olvasónknak, Tóthné Évának pár évvel ezelőtt megadatott, hogy személyesen is bejárja az inkák ősi fészkét. Fotókat és részletes beszámolót küldött a pár évvel ezelőtti, felejthetetlen utazásról.
„A Világ Hét Új Csodájának egyike. 2450 m magasan fekszik az Urubamba folyó felett az Andok láncai között. A 15. sz. közepén építették olyan simára csiszolt, különböző nagyságú gránit tömbökből, hogy kötőanyagra sem volt szükség a falak felrakásához. A várost lakói ismeretlen okok miatt elhagyták. 1911-ben fedezték fel.
Egy 18 napos út voltunk. Peru számos részét és Boliviát is érintette. Limából Cuzcoba repültünk, onnan pedig vonattal és busszal vitték bennünket. Így gyalogolni csak a romok között kellett, sok idő kell a bejáráshoz. A busz útvonala elég félelmetes volt, következő évben egy nagy esőzés és föld csuszamlás miatt el is tűnt egy része. Ha jól emlékszem, a turistákat helikopterekkel mentették ki. A látvány persze mindent megért.
Körülbelül 5-6 óránk volt a romvárosban. Ebben megmutogatták a leglényegesebb dolgokat, azután mindenki szabadon nézelődhetett. Miután elég földrengéses vidék, lenyűgözött az inkák tudása a kövek összeillesztésével kapcsolatban. Ezt nehezen tudná szétrázni egy ilyen természeti katasztrófa.”
Machu Picchu, az inkák misztikus öröksége
Machu Picchu (ejtsd: macsu pikcsu, kecsua nyelven a. m. „Öreg csúcs”) az egykori Inka Birodalom romvárosa az Urumba folyó egyik kanyarulatát uraló gránithegy leltőin. Az Andok hegyláncai között, egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen megbúvó kis erődített várost 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek klasszikus inka építéstechnológiával.
A 325 km²-es területével a fénykorát élő Inka Birodalom legnagyszerűbb városépítészeti vívmánya volt. Úgy tűnik, mintha hatalmas falait, teraszait és rámpáit a természet szabta volna ki az összefüggő, meredek sziklafalak oldalában. A tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek.
A romok közt több önálló negyedet fedezhetünk fel. A „földműves” negyed teraszainak lejtőit függőkertekké alakították át. De volt itt „ipari”, „királyi” és „vallási” negyed is. Az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexumban a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók.
Machu Picchu funkcióját illetően napjainkban is találgatnak a szakemberek. Többen úgy vélik, hogy nem romvárosról, hanem épületkomplexumról van szó.
A kutások azt egyértelműen megállapították, hogy Machu Picchu a két híres inka uralkodó, Pachautec Inca Yupanqui és fia, Tupac Inca Yupanqui idején épült a 15. század közepén. A hosszú munkálatok gyümölcsét nem igazán élvezhették a birodalom lakói, mindössze fél évszázadon keresztül tarthatott a virágzása, amikor máig ismeretlen okból kihalttá vált a terület, valamint az inkál dicsősége is megtört a spanyol hódítás következtében.
A romváros felfedezése
Machu Picchu-t 1570-ben hagytak el, csak 1911-ben fedezték fel.
Az inka romváros 1911 után kezdett nagyobb figyelmet kapni, amikor a Yale Egyetem egyik professzora, a kalandor Hiram Bingham . aki élete végéig azt hitte, hogy Vilcabambát, az egykori birodalom fővárosát találta meg – rálelt a növények fokságában rejtőzködő épületekre.
Bár az ő nevéhez kapcsolódik a régészeti feltárás, valójában Bingham nem elsőként jutott el Machu Picchuba: egy német üzletember 1867-ből, 1902-ből egy cuscoi földbirtokos, 1906-ból pedig egy angol misszionárius járt a romoknál. Sőt nem egy írásos emlék (dokumentumok, térképek) azt bizonyatják, hogy a terület már jó ideje ismert volt. Ennek ellenére Bingham érdeme vitathatatlan, ha más miatt nem, abból a szempontból mindenképp, hogy a közvélemény figyelmét csak neki sikerült felhívnia a különlges értékre.
Maghu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította.
Még többet megtudhatsz az inkák különleges szentélyről a wikipédiában.
Tipp: Peruban járva a rejtélyes Nazca-vonalak felfedezésére is szánj pár órát és pár tízezer forintot.
Nagyon köszönjük a beszámolót és a csodálatos fotókat Tóthné Évának!
