Machu Picchu, az inkák szent városa
Machu Picchu, az inkák 15. századi szentélye rendkívül szép környezetben, egy hegyi trópusi esőerdő közepén áll, 2430 méterrel a tengerszint felett. Az Andok csúcsai között rejtőzködő romváros misztikuma, különleges atmoszférája már a fényképeken is átsugárzik, és lebilincsel. Peru legkedveltebb úti céljánál a turisták nagy száma miatt már korlátozásokat is bevezettek: egy ember maximum négy órán át tartózkodhat a romváros területén. Ismerd meg a varászlatos inka város, Machu Picchu (Öreg csúcs) történetét és látnivalóit!
Machu Picchu elhelyezkedése, jelentősége
Ég és föld között, lélegzetelállító 2400 méteres magasságbanm, az Urubamba folyó völgye felett trónol Machu Picchu egy zöld, kopár hegy tetején. Messziről szemlélve szinte hihetetlen, hogy ez a kicsinyke földdarab lenne a híres Machu Picchu?
Alig talpalatnyi területen -falakkal és természeteses védőövezettel körülvéve – állnak szorosan egymáshoz tapadva a robosztus házak, tornyok, paloták, és szertartás helyek, a Nap-templom, az áldozati kő és a „Három ablak temploma” maradványai.
Az egyik legmagasabb ponton látható a npobszervatórium sziklából kifatagott oszlopával, melyre az asztronómusok megfigyeléseik során árnyékjelzőket rögzítettek. A városias településszerkezetet terek, ösvények, lépcsők és függőkertek hálózzák be.
Mesterséges, lépcsőzetesen kiképzett teraszik határolják a települést egészen a meredély széléig. További teraszosan kiképzett részek láthatók a település környékén, valamint szédítő magasságban kialakított és a város fölé emelkedő Huayna Picchun, a cukorsüveg formájú őrhelyen is.
Machu Picchu csodájában az első döbbenet ellenére sem kell csalódniuk azoknak, akik személyesen is felkeresik az inkák egykori misztikus városát. A paradicsomi környezet, a kézzelfogható történelem és egy borzongató rejtély adják Machu Picchu varázsát és emelik a világ legvágyottabb, legmisztikusabb úti céljai közé.
A Peru Délkeleti részén fekvő Cusco városától mintegy száz kilométerre található romváros az inka kultúra egyik legszebb öröksége, ami hosszú időn keresztül rejtve maradt a kíváncsi tekintetek előtt.
Mára Machu Picchu Peru egyik legnépszerűbb látnivalójává vált, illetve a környék legfőbb bevételi forrását jelenti. Naponta mintegy kétezer turista keresi fel a romokat. A turisták nagy száma miatt már korlátozásokat is bevezettek: egy ember maximum négy órán át tartózkodhat a romváros területén.
Machu Picchu romváros látogatása – olvasói beszámoló
Olvasónknak, Tóthné Évának pár évvel ezelőtt megadatott, hogy személyesen is bejárja az inkák ősi fészkét. Fotókat és részletes beszámolót küldött a pár évvel ezelőtti, felejthetetlen utazásról.
„A Világ Hét Új Csodájának egyike. 2450 m magasan fekszik az Urubamba folyó felett az Andok láncai között. A 15. sz. közepén építették olyan simára csiszolt, különböző nagyságú gránit tömbökből, hogy kötőanyagra sem volt szükség a falak felrakásához. A várost lakói ismeretlen okok miatt elhagyták. 1911-ben fedezték fel.
Egy 18 napos út voltunk. Peru számos részét és Boliviát is érintette. Limából Cuzcoba repültünk, onnan pedig vonattal és busszal vitték bennünket. Így gyalogolni csak a romok között kellett, sok idő kell a bejáráshoz. A busz útvonala elég félelmetes volt, következő évben egy nagy esőzés és föld csuszamlás miatt el is tűnt egy része. Ha jól emlékszem, a turistákat helikopterekkel mentették ki. A látvány persze mindent megért.
Körülbelül 5-6 óránk volt a romvárosban. Ebben megmutogatták a leglényegesebb dolgokat, azután mindenki szabadon nézelődhetett. Miután elég földrengéses vidék, lenyűgözött az inkák tudása a kövek összeillesztésével kapcsolatban. Ezt nehezen tudná szétrázni egy ilyen természeti katasztrófa.”
Machu Picchu, az inkák misztikus öröksége
Machu Picchu (ejtsd: macsu pikcsu, kecsua nyelven a. m. „Öreg csúcs”) az egykori Inka Birodalom romvárosa az Urumba folyó egyik kanyarulatát uraló gránithegy leltőin. Az Andok hegyláncai között, egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen megbúvó kis erődített várost 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek klasszikus inka építéstechnológiával.
A 325 km²-es területével a fénykorát élő Inka Birodalom legnagyszerűbb városépítészeti vívmánya volt. Úgy tűnik, mintha hatalmas falait, teraszait és rámpáit a természet szabta volna ki az összefüggő, meredek sziklafalak oldalában. A tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek.
A romok közt több önálló negyedet fedezhetünk fel. A „földműves” negyed teraszainak lejtőit függőkertekké alakították át. De volt itt „ipari”, „királyi” és „vallási” negyed is. Az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexumban a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók.
Machu Picchu funkcióját illetően napjainkban is találgatnak a szakemberek. Többen úgy vélik, hogy nem romvárosról, hanem épületkomplexumról van szó.
A kutások azt egyértelműen megállapították, hogy Machu Picchu a két híres inka uralkodó, Pachautec Inca Yupanqui és fia, Tupac Inca Yupanqui idején épült a 15. század közepén. A hosszú munkálatok gyümölcsét nem igazán élvezhették a birodalom lakói, mindössze fél évszázadon keresztül tarthatott a virágzása, amikor máig ismeretlen okból kihalttá vált a terület, valamint az inkák dicsősége is megtört a spanyol hódítás következtében.
1776-ban és 1782-ben okiratban rögzítették a terület eladását. 1895-ben készült el az útépítés terve Cutcótól az inkák szent völcsének alső részéig.
A romváros felfedezése
Machu Picchu-t 1570-ben hagytak el, csak 1911-ben fedezték fel, amikor az amerikai Yale Egyetem védnökségével Hiram Bingham, Harry Foote és Isais Bowman tudósok expediciót szerveztek, és ráleltek a növények fokságában rejtőzködő épületekre.
Az inka romváros 1911 után kezdett nagyobb figyelmet kapni. Hiram Bingham élete végéig azt hitte, hogy Vilcabambát, az egykori birodalom fővárosát találta meg.
Bár az ő nevéhez kapcsolódik a régészeti feltárás, valójában Bingham nem elsőként jutott el Machu Picchuba: egy német üzletember 1867-ből, 1902-ből egy cuscoi földbirtokos, 1906-ból pedig egy angol misszionárius járt a romoknál. Sőt nem egy írásos emlék (dokumentumok, térképek) azt bizonyatják, hogy a terület már jó ideje ismert volt. Ennek ellenére Bingham érdeme vitathatatlan, ha más miatt nem, abból a szempontból mindenképp, hogy a közvélemény figyelmét csak neki sikerült felhívnia a különlges értékre.
Machu Picchu, az UNESCO világörökség
Maghu Picchut és természetes környezetét 1981-ben „perui történelmi szentély” címmel ruházták fel. 1983-ban az UNESCO az Emberiség Kulturális és Természeti Örökségévé nyilvánította, mint az inka birodalom egyik legkáprázatosabb városa.
UNESCO világörökség részei
- városi tepelülés és mezőgazdasági művelt terület együttese,
- U alakú alaprajzzal megtervezett város, kézműves- és vallási negyeddel,
- benne többek között a félkör alakú Nap-templom, az Intiwatna,
- „A hely, ahol megkötik a Napot”,
- a 78 sziklalépcsőn megközelíthető, csaknem négyzet alakú Szent tér (Inti cancha),
- a 16 méter oldalhosszúságú „Három ablak temploma” a keleti oldalon,
- a 11 * 8 méteres Főtemplom (carpahuasi) a Szent tér északi oldalán,
- a királyi mauzóleum és kincstár.
Még többet megtudhatsz az inkák különleges szentélyről a wikipédiában.
Tipp: Peruban járva a rejtélyes Nazca-vonalak felfedezésére is szánj pár órát és pár tízezer forintot.
Nagyon köszönjük a beszámolót és a csodálatos fotókat Tóthné Évának!