Veszprém, a királynék városa ódon, évszázados macskaköveivel, legendáival méltán kedvelt úti cél. Az ezeréves város megkapó hangulata csöndes, meghitt sétákra csábítja a kicsiket és nagyokat. Fotókon és videón is mutatom, melyek a főbb veszprémi látnivalók.
Veszprém rövid története
A királynék városa öt dombra épült. A királynék városa elnevezést azért kapta, mert a veszprémi püspök volt a királyné kancellárja, és az ő joga volt a királyné koronázása is. Az utolsó magyar királyné, Zita fejére is a veszprémi püspök Hornig Károly tette fel a koronát 1916-ban.
Itt alapították az első magyarországi püspökséget, Szent István és felesége, a bajor Gizella a Szent Mihály-székesegyházat és a Veszprém-völgyi görög apácamonostort is, ahol az eredetileg miseruhának szánt koronázási palást is készült. Úgy tartja a hagyomány, hogy a királyné is dolgozott a paláston.
A legenda szerint az 1957-ben feltárt Szent György-kápolnában tett szüzességi fogadalmat Imre herceg.
A vár a 13. század végéig egyet jelentett a várossal, mely ekkor érte első virágkorát. Ekkor alapították az egyetemet is. IV. Béla az általa létrehozott, vár melletti kolostorban neveltette lányát, Margitot – a kiről a Margitsziget a nevét kapta – hat éven át.
Tűzvészek és rombolások után a 18. században alakult ki a mai történelmi városkép, melynek megtestesítője a várnegyed.
Veszprémi látnivalók, nevezetességek
Óváros tér
A várnegyed bejárata az Óváros térről nyílik, szép polgárházai közül is kiemelkedik a copt stílusú, ciszterciek által 1793-ban épített Pósa-ház. Mint a többi házba, ide is bank költözött.
Városháza
A Városháza felújított épülete mellett áll a veszprémiek kedvence, a Korsós lány szobra.
Püspöki Palota és Gizella-kápolna
A Püspöki Palotát 1765-ben Fellner Jakab tervei szerint kezdték el építeni belefoglalva a gótikus királyi palota maradványait.
A palotával egybeépült, 13. századi Gizella-kápolna életnagyságú falképei a hazai freskófestészet legrégebbi emlékei közé tartoznak.
Szentháromság szobor
A barokk Szentháromság szobor a 18. századból származik.
Szent Mihály-székesegyház
A Szent Mihály-székesegyházat román stílusban eredetileg Szent István és Gizella építtette, mai formája 1907 és 1910 között alakult ki. A szentélyben, megvilágított ereklyetartóban helyezték el a németországi Passau ajándékát, a Gizella-ereklyeként tisztelt felkarcsont darabot.
A Petőfi Színház volt az ország első vasbeton épülete, Medgyaszay István tervezte 1908-ban.
Völgyhíd
A Völgyhidat 1938-ban építették, a két íve a Jeruzsálem-hegyet köti össze a Dózsavárossal.
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
A híd alatti völgyben a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban hazánkban őshonos és egzotikus állatokat tekinthetünk meg.
Veszprém fontosabb látnivalói:
- Érseki Palota,
- Szent Mihály-székesegyház,
- Szent György-kápolna,
- Dubniczay-palota,
- Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központ,
- Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény,
- Csikász Galéria,
- Hősök Kapuja,
- Tűztorony,
- Laczkó Dezső Múzeum,
- Bakonyi Ház,
- Mestermű Galéria, viadukt,
- Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark,
- kolostorok és kertek,
- Hangvilla,
- Kolodko Mihály veszprémi miniszobrai
Arnhoffer Klára fotóival invitállak felfedezésére.
„Tegnap itt jártam, kedvenc városomban. Ajánlom akár egynapos kirándulásra akár több nap is beleférhet.
Óriási kifutókat építettek a nagyvadak számára a Gulyadomb tetején. Jó kis túra végigjárni az állatkertet.
A festett, kreatív „viziállatok” a Séd partján találhatóak, a muzeális jellegű vízmű udvarán.
Veszprém testvérvárosa többek közt a finnországi sarkkörön fekvő város, Rovaniemi, ahol a mikulás lakik.
Nagyon köszönöm a fotókat Arnhoffer Klárának!