Zsámbék látnivalói a romtemplomon túl

A kicsi több mint 5.000 lakosú Pest megyei város, Zsámbék látnivalói közül kétség kívül kiemelkedik a 13. századi premontrei monostor. Ha ott járunk, érdemes azért máshova is bekukkantani.

Zsámbék látnivalói: tájház

Zsámbék története

A település nevének eredetére több magyarázat is van. Egyesek a „zsombék” szóból származtatják, mert a környéke forrásokban dús és vizenyős volt. Más vélekedés szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide. Egyes vélemények szerint pedig a bodza latin nevéből (Sambucus) származik.

Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek is előkerültek a környékről. A 2. századból származó bronz harsona a legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik. Az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, amelyek Nemzeti Múzeumba kerültek is bizonyítják, hogy a hely már akkor is fontos utak menti település volt.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

Zsámbék látnivalói

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát és premontrei monostort.

A tatárjárás után egy kővárat is építettek, a mai kastély helyén.  Az első lakók az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartoztak, majd letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette.

A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emelte. A várat fiának, Corvin Jánosnak adományozta, aki 1504-ig volt földesura.

1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták. Ezalatt megrongálódott a zsámbéki templom és a kolostor, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett. 1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a barokk várkastélyt. A sváb telepesek érkezésével a település gyors fejlődésnek indult. Megművelték a környék domboldalait, a környék erdőinek kitermelésévek nyert faanyagot a budai várba adták el tűzifának.

Hamarosan ismét mezőváros lett. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba. A kényszer elől sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca.

Az 1737–39-es súlyos pestis- és kolerajárvány emlékét a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.

A második világháborúban a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott. 1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.

Zsámbék látnivalói

2009. július 1-én kapta meg a városi rangot.

A Zsámbéki Nyári Színház nemzetközi kulturális fesztivált 1995 óta rendezik meg.

Zsámbék látnivalói

Zsámbéki romtemplom

A ma látható templom közvetlen elődjét a 13. század húszas éveitől a század közepéig építették román és kora gótikus stílusban. A premontreiek gyönyörű hagyatékáról már előzőleg írtam. Itt tudod elolvasni a zsámbéki templom történetét és megnézni a továbi fotókat.

Zsámbék romtemploma

Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély

Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély a Zichy családtól a Korona birtokába került, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették.

1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50-ben Mezőgazdasági Akadémia működött itt. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Jelenleg a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik az épületben és tartja fenn azt.

Zsámbék látnivalói

Török-kút

Feltételezések szerint a 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások  megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A 1960-as évek végéig innen hordták a vizet, máig ez a forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait.

Zsámbék látnivalói -török-kút

Zárdakert

1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne.

Barokk templom

Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben, három esztendő alatt épült fel az egyhajós katolikus templom. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere és félköríves fülkében Szent Vendel szobra látható. A templomkertben Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat 1813 óta. Nyaranta a Premontrei esték keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont.

Zsámbék látnivalói - barokk templom

Pestis-szobor (Immaculata)

1739-ben Zichy Miklós a Zsámbékot sújtó pestisjárvány elvonulásának emlékére állíttatta a barokk szobrot. Ekkor a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul a halálos kórnak. Magyarország első pestis-szobrainak egyike.

Zsámbék látnivalói

Lámpamúzeum

Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz; a mécsesektől jó néhány világhírű porcelángyár petróleumlámpáiig. A gyűjtemény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.

Zsámbék látnivalói

Napórás iskola

1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. Itt tanult Gungl József, magyarországi származású karmester és zeneszerző.

Tájház

Magyarország egyik legidősebb és legértékesebb tájházának helyet adó épületet a környék egyik híres állattenyésztő-állattartója, Melchior Keller (Keller Menyhért) építtette, 1740 körül. Az épület jellegzetessége a homlokzatát díszítő, a pásztorok védőszentjét, Szent Vendelt ábrázoló dombormű. A helytörténeti kiállítás a festett, német parasztbútorok gyűjteményével csak előre meghatározott időpontokban tekinthető meg.

Zsámbék látnivalói - tájház

Józsefvárosi pinceterület

Festői környezetben az egykori pincevilág hangulata idéződik fel a település sűrűn lakott térségében. A Zsámbékot évszázadokon át éltető németek emlékparkja lesz ez az egykor 70 pincét magába foglaló izolált, gazdag élővilágú terület. Jelenleg tájrehabilitáció és pincerekonstrukció zajlik.

Vízimalom

A Herceghalomra vezető út mellett található Zsámbék kevés ipari emlékeinek egyike, a 18. században épített vízimalom maradványai.

További zsámbéki fotók a Facebookon

https://www.facebook.com/pg/kozelestavol/photos/?tab=album&album_id=929118210582506

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük