Zalahaláp látnivalói és szoborparkja
Zalahaláp község nevét hallva méltán gondolhatjuk, hogy egy Zala megyei településről van szó. De nem. Zalahaláp Veszprém megyében, a Tapolcai-medencét körülölelő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál fekszik. Az Ébredő Vulkán szoborpark alkotásai – melyek nem véletlenül kapták a magyar Stonehenge nevet – lenyűgöző hatással és természetességgel simulnak bele a tájba. 2021 tavaszán többek közt itt a forgatta a TV2 a Totem című játékot, ez volt a Totem-hegy. Lássuk, melyek a Haláp-hegy és Zalahaláp látnivalói!
Haláp-hegy, a kemény bazalt hazája
A Balaton-felvidék bájos tanúhegyeinek egyike a Tapolcai-medencét északkelet felől lezáró a Haláp-hegy. Egykor a Badacsonyhoz volt hasonló, ám tetejét az idők folyamán lebányászták.
Bár még mostoha gyereknek számít a Balaton-felvidék összesen kilenc tanúhegye között, egyre több kiránduló fedezi fel a szépségeit.
Az első világháború előtti években indult el itt a bányászat, hogy kitermeljék Közép-Európa egyik legkeményebb bazaltját. Az egykori ferihegyi repülőtér első kifutóját és a régi M7-es autópályát is halápi kőből építették. Illetve az itteni bazalt sokáig meghatározó anyaga volt a hazai szobrászművészetnek.
A ma halápi torzóként vagy csonka Halápként emlegetett hegy bazalt formái a nagy kráter oldalán különleges látványt nyújtanak. A hegy 358 méteres magasságából mára csupán 291 méter maradt. Pár éve a bányászat befejeződött, és a világtól elzárt helyen egy természetes amfiteátrum jött létre, itt húzódik a 3 km-es Haláp-tanösvény.
A Haláp-hegy faluja, Zalahaláp, ahol nagy múltja van a szőlőtermesztésnek: tavasszal megünneplik a szőlő virágzás, ősszel pedig a szüretet fáklyás bortúrával zárják.
Zalahaláp rövid történelme
Zalahaláp egykori tulajdonosáról, a Halápi családról kapta a nevét. Első írásos említése 1243-ből származik. Előbb az Atyuz nemzettség, majd a Bogát-Radvány család birtoka. Későbbi birtokosai között találjuk a Halápi családot. A Zala előtag nem véletlen, 1950-ig Zala megyéhez tartozott.
Zalahaláp a központi belterületen kívül három településrész tartozik hozzá: Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta, és Kolónia. Ódörögdön és Újdörögdön uradalmi gazdaságok voltak. Kolónia településrész Bakonyi Bauxitbánya 1912-es megnyitása után jött létre, a bányászok számára itt építettek szolgálati lakásokat. A bánya megnyitásáig a mezőgazdaság, többek közt a szőlőtermesztés nyújtotta a megélhetést a helyieknek, később a kőbánya jó kereseti lehetőséget biztosított.
A kőbányászat során a Haláp-hegy tetején nagy kiterjedésű őskori település nyomaira bukkantak 1938-ban, ahonnan bronz- és vaskori leletek kerültek napvilágra.
Zalahaláp látnivalói
Zalahaláp elsősorban természeti szépségével vonzza a turistákat. Legérdekesebb természeti kincse a Haláp-hegy, amely az egykori bazaltbányászat miatt igencsak megfogyatkozott. A falu bejáratánál Szent Vendel szobor áll, a falu utcái mentén és a hegyben is gyönyörű kőkereszteket találunk. Tanösvény segít a táj szépségének és a páratlan élővilágának felfedezésében. Szoborparkja kitűnően illeszkedik a természetbe.
Haláp legendája Szakonyi fafaragó alkotása.
1433-ban Ódörögdön a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére kápolnát épített Halápi László.
A község Szent József tiszteletére felszentelt barokk stílusú római katolikus templomát 1770-ben a Bogyai uraság építette. Oltárfreskóját az osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch festette. A templomkertben található I. és II. világháborús, bazaltból készült emlékmű a település világháborúkban elhunyt lakosainak állít méltó emléket.
A 19. század elején a Bogyai család a község főterére Szentháromság szobrot emeltetett, melyet 2000-ben állítottak vissza eredeti helyére.
Az egykori Prónay-kastély ma hotelként, valamint rendezvényhelyszínként működik.
A központban fekvő egyhektáros természetvédelmi park legértékesebb darabjának, az óriás mamutfenyőnek ma már csak csonkját láthatjuk. Az akár kétszáz éves, 41 méteres fát gombabetegség miatt kellett kivágni 2017-ben.
A szőlőtermesztésnek nagy hagyománya van, nem csoda, hogy több ezzel kapcsolatos ünnepséget is tartanak. A Haláp-hegyi nappali Borútat május 2. szombatján, a Szőlővirágzás Ünnepét június második szombatján, a Szüreti Felvonulást szeptember utolsó szombatján rendezik meg. Az esti, fáklyás Borútat az októberi teliholdkor szervezik meg.
Haláp-tanösvény
Az egykori bányászati helyszínen hozták létre a 3 km-es, tíz állományból álló Haláp-tanösvényt. A sétaúton hol az erdőben, hol a kárter peremén, illetve belsejében haladva megismerkedhetünk a hely természeti értékeivel és a bányászat történetével.
A legszebb rész a 360 fokos panorámát nyújtó kilátó.
Zalahaláp szoborparkja: Ébredő Vulkán park
A régi kőbánya helyén, a Haláp-hegyen megnyílt Ébredő Vulkán szoborparkban művészi eszközökkel kívánják ellensúlyozni a bányászással okozott tájsebet. A bányából a 100 év alatt 50 millió tonna követ bányásztak ki, aminek erdeményeként a hegy sipkája teljesen eltűnt.
A gondolatébresztő modern kőszobrok, szoborcsoportok, bazalt emberi alakok lenyűgöző hatással és természetességgel idomulnak bele a tájba. Újabb szobrok elhelyezését tervezik.
Az újszülötteket pedig ilyen kedvesen köszöntik.
Nagyon köszönjük a fotókat Kozma Andreának!
