Vizsoly látnivalói az első magyar bibliával

Vizsoly védett freskókkal díszített Árpád-kori műemlék temploma és a tepelülésen nyomtatott első magyar nyelvű biblia, a Károlyi (Károli) bibla egyik első kiadású példánya sok látogatót vonz a Hernád völgyi településre. Vizsoly látnivalói között azonban van még két további templom és egy kőfejtő geológiai bemutató hely is. 

Vizsoly látnivalói

Vizsoly nevét 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkori jelentőségét annak köszönheti, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.

1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett. 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, olykor itt tartották a megyegyűléseket is.

Vizsolyi biblia (Károlyi-biblia, Károli-biblia

Vizsoly nevét leginkább onnan ismerjük, hogy 1590-ben a vizsolyi nyomdában nyomtatták ki az első magyar nyelvű teljes bibliafordítást.

A falu birtokosai, ecsedi Báthori István szatmári és szabolcsi főispán, később országbíró, és felesége Homonnay Drugeth Fruzsina (Euphrosina) Mantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját. A nyomda létrehozásának oka az volt, hogy itt nyomtassák ki a Károlyi Gáspár gönci tiszteletes által fordított bibliát.

Gönc látnivalói, ahol az első magyar nyelvű biblia született

Károlyi Gáspár, aki 1586-ban kezdte meg a Biblia magyarra fordítását. Később segítői is akadtak ebben a munkában, így három év alatt készült el a teljes biblia fordítás. A nagy munka legfőbb támogatói Rákóczy Zsigmond egri főkapitány, Báthory István országbíró és Drugeth István zempléni főispán volt.

Volt egy korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, amit huszita Biblia néven ismerünk, ebből csupán három kódexben maradtak fenn részletek, a többi elveszett.

A Károlyi-féle Szentírás nyomtatását a teljes fordítás befejezése előtt, 1589. február 18-án megkezdték a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével. A betűket Németalföldről, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. A kéziratokat az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalog hordták át Vizsolyba.

A vizsolyi biblia vagy másnéven Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia a legrégibb fennmaradt, és ma is használt teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia.

A 6 kg súlyú kötetet mintegy 800 példányban nyomtatták, s ebből 52 példány maradt meg máig, ezeknek csaknem a fele Magyarországon.

2015 januárjában a vizsolyi biblia bekerült a hungarikumok közé.

A biblia egyik első kiadású példánya a református templomban megtekinthető, lefotózni azonban nem lehet.

Református templom

Már a 12. században megépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. A 13. századtól a 16. század elejéig folyamatos díszítették a templomot falképekkel, feliratokkal. Eredetileg mind a külső, mind a belső fal festve volt.

A szentély freskói nagyrészt 13. századiak, a legértékesebb a Szent László-legendát mutatja be. A kisebb hajószakasz festése 1400 körül készült, a nagyobb hajószakaszt a 15. század első felében festették ki.

Az egyszerű karzat alatt tekinthető meg az 1590-ben nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példánya.

A templom 1560 óta a reformátusoké.

Nyomdatörténeti kiállítás

A református templom kertjén belül található Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumban látható a nyomdatörténeti kiállítás. Szintén itt van a Bibliás Könyvesház, ahol megvásárolhatók a belépők a Vizsolyi Biblia, a templom és a múzeum megtekintéséhez.

Mágócsy-kúria

A református templommal szemben található műemlék épületen, a Mágocsy kúria falán látható a Bibliafordítók emléktáblája.

Magtár

A magtár műemlékké nyilvánított épülete a 18. század második felében, barokk stílusban épült.

Kőfejtő geológiai bemutatóhely

A vizsolyi kőfejtő geológiai bemutatóhely Vizsoly déli kivezető útja mellett található a volt kőfejtő helyén. A földtörténeti harmadkorban, a miocén kori vulkanizmus eredményeként alakult ki a kőzet. A riolit tufa könnyen faragható, rendkívül jó hőszigetelő is, ezért is használták házak építéséhez.

Római katolikus templom

Az új római katolikus templom 1799-re épült fel. Holland festő alkotta a Jézus megkeresztelését ábrázoló oltárképet és a Nepomuki Szent János képet. A Megváltó kereszthalálát barokk fafeszület mutatja be.

Görög katolitus templom

Agörög katolikus templom 1901-ben épült a hívek által gyűjtött közadományokból. Szentélye nyugatra néz, keramit kockával van kirakva. Tölgyfa ajtaja román stílusú.

Regéci vár

Vizsoly látnivalói közé kívánkozik a Regéci vár is. Romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.

Nagyon köszönöm a fotókat Kiss P. Dórának!