UNESCO Globális Geoparkok Magyarországon
Az UNESCO Földtudományi Tagozata kezdeményezésre 2000-ben jött létre az Európai Geopark Hálózat (European Geoparks Network, EGN) a geológiai változatosság (geodiverzitás) védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása érdekében. UNESCO Globális Geoparkok Magyarországon immár három helyszínen találhatók. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott, 3244 négyzetkilométer kiterjedésű Bakony–Balaton UNESCO Geopark 2012 óta tagja a nemzetközi geopark hálózatnak. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyike a világ jelenlegi négy, határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkjának. A Bükk-vidék 2024.ben érdemelte ki a geopark címet.
UNESCO Globális Geoparkok létrejötte
Az UNESCO földtudományi részlege 1997-ben hirdette meg geopark koncepcióját, majd 2000-ben négy európai terület létrehozta az Európai Geoparkok Hálózatát (EGN), mely 2001-ben együttműködési megállapodást kötött az UNESCO-val.
A geoparkok alapvető célja a földtudományi örökség és a geodiverzitás védelme, népszerűsítése és bemutatása, illetve a fenntartható gazdasági fejlődés támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén. A geoparkok világszerte alulról jövő kezdeményezésként létrejött szerveződések, amelyek a földtudományi természeti értékek bemutatása, hasznosítása révén jelentős turisztikai, terület- és településfejlesztési szereppel is rendelkeznek.
A geopark egy lehetőség, amely a turizmuson, a kézművességen, a helyi kultúra és történelem bemutatásán keresztül számos, a közösségfejlesztést, identitásformálást és a munkahelyteremtést is szolgáló fejlesztési lehetőségeket kínál az alacsony gazdasági jövedelmű területeken.
UNESCO Globális Geoparkok Magyarországon
Jelenleg háriom magyar helyszín érdemelte ki a UNESCO Globális Geopark címet.
Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által alapított és fenntartott, 3244 négyzetkilométer kiterjedésű Bakony–Balaton UNESCO Geopark 2012 óta tagja a nemzetközi geopark hálózatnak. 2015-től pedig UNESCO Globális Geoparknak számít.
A 151 települést magában foglaló terület földtudományi értékekben, a 440 millió éve zajló földtani és felszínformáló folyamatok emlékeiben (bazaltvulkanizmus tanúhegyei, kőtengerek, felszíni és felszín alatti karsztos formakincs, ősmaradványokban gazdag rétegsorok stb.), történelmi, kulturális értékekben (középkori várak, a népi és szakrális építészet, illetve az évezredes borkultúra emlékei) és változatos élőhelyekben egyaránt kiemelkedően gazdag.
A területhez tartozik többek között:
- Major, Salföld
- Tapolcai-tavasbarlang
- Bazaltorgonák tanösvény, Szent György-hegy
- Kitaibel tanösvény, Somló-hegy
További információk a hivatalos oldalon.
Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark (Szlovákiával közös)
A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyike a világ jelenlegi négy, határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkjának. A szlovák-magyar geopark 2010 óta tagja a Globális Geoparkok Hálózatának, 2015-től pedig UNESCO Globális Geoparknak számít. 30 millió éves ősi világát határok nélküliségben őrzi és gazdag palóc örökségét ápolja, 1 619 négyzetkilométeren terül el. Összesen 64 magyarországi és 28 szlovákiai települést foglal magában. A geopark felöleli a Cserhát, a Medves, a Karancs és a Cseres hegység hegyvonulatait, valamint magába foglalja a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet is.
A geopark területén található többek közt:
- az UNESCO világörökség Hollókő,
- Szécsényi Ferences Templom és Kolostor,
- a Cserhát Natúrpark,
- az Európa Diplomás Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület,
- a Nemzeti Kegyhelyként és Nemzeti Emlékhelyként nyilvántartott Mátraverebély-Szentkút,
- Sámsonháza a volt kőfejtővel.
A szlovák oldalon a váráról híres Fiľakovo (Fülek) is a geoparkhoz tartozik.
További információk a hivatalos oldalon.
Bükk-vidék Geopark
A Bükk-vidék 2024.ben érdemelte ki a geopark címet. Bükk-vidék Geopark két vármegye – Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye – területén helyezkedik el. Mindkét megyeszékhely a geopark határán belül található.
A Geopark központi egységét az Észak-magyarországi-középhegység legbonyolultabb szerkezeti felépítésű, főként paleo-mezozoos kőzetekből álló hegysége, a Bükk alkotja. A Bükk az ország legnagyobb átlagmagasságú hegysége, legmagasabb csúcsa a 959 m magas Szilvás-kő 50 csúcsa emelkedik 900 m fölé.
A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark legfőbb látnivalói közé tartoznak a különleges kaptárkövek, a karsztjelenségek (barlangok, víznyelők) és a gazdag felszíni formák. Kiemelt helyszínek a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület által gondozott területek, a Bükki Nemzeti Park barlangjai, valamint a tájképi jelentőségű völgyek és sziklaformációk.
Kiemelt bükki látnivalók:
- Kaptárkövek: Főleg a geopark déli részén, Eger és Szomolya környékén találhatók (pl. Szomolyai kaptárkövek, Királyszéke).
- Barlangok: A fokozottan védett barlangok közül legismertebbek az Anna-barlang, a Szent István-barlang és a Szeleta-barlang.
- Felszíni formák: A Bükk-fennsík víznyelői, a Hór-völgy és a Garadna-völgy geológiai feltárásai.
- Kulturális és táji értékek: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjai, a geopark túraútvonalai és a tájjellegű települések.
További információk a hivatalos oldalon.
