Felújítás után újranyit a szarvasi Szárazmalom
Az ország egyetlen, működőképes és eredeti helyén fennmaradt szárazmalma ma már múzeumként funkcionál. A szarvasi műemlék nemzetközi viszonylatban is különlegességnek számít, hiszen a igen kevés épen maradt szárazmalmot találunk a nagyvilágban. Felújítás után 2018. augusztus 17-én újranyit és az új kenyér ünnepén már őrlés közben is megtekinthető lesz.
A szárazmalmok ókori eredűek, már a görögök és rómaiak használtak szamárral vagy öszvérrel hajtott malmokat, ezekről nemcsak leírás, hanem ábrázolások és tárgyi emlékek is fennmaradtak. Magyarországon a 15. századtól kezdve biztosan használták olyan helyeken (főleg az Alföldön), ahol vízimalmok építése nem volt lehetséges. Várak, várfallal kerített városok is építettek ilyeneket, ha más célból nem is, de akkor használták, amikor az ellenség ostroma alatt el voltak zárva a külvilágtól. Szamárral hajtott szárazmalmok a középkori kolostorok szokásos felszerelései közé tartoztak
A középkorban szárazmalomnak hívtak minden malmot, melyet emberi vagy állati erővel hajtottak, később már csak az állati erővel hajtottakat sorolták ide. Az 1863-as malomösszeírás szerint az országban 7966 szárazmalom működött – főleg a sík vidékeken -, de ez a szám 1894-re 2033-ra csökkent. A 19. század utolsó harmadában a szárazmalmokat előbb a szélmalmok, majd a fejlettebb gőzmalmok szorították ki. A 20. század közepét csak kevés szárazmalom élte meg. A rekonstruált vámosoroszi szárazmaloma szentendrei skanzenben tekinthető meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található tarpai járgányos szárazmalom szintén látogatható.
A szarvasi Szárazmalom története
A szarvasi szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. Ma már csak az egyik kerengősátor látható. A kerengő talpába 420 akácfog ékelődik be, mely forgatja az orsókat, azok pedig a malomköveket. A vályogfalú malomházban van a kőpad, ezeken helyezkedik el a két kőpár, ami az őrlést végzi.
A 19. század végéig gabona- és takarmánymagvakat őröltek itt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló malommá alakították át. A rizstermelés elterjedéséig a malomnak jelentős szerepe volt a helyi és környékbeli lakosság köleskásával való ellátásában. Innen ered a szarvasiak körében ismert kásamalom név is.
1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. 1962-ig működött, az ország utolsó szárazmalmaként. 1968-ban az állam megvásárolta, majd 1972-73-ban restaurálták. Azóta múzeumként funkcionál. Havonta bemutató őrléseket tartanak, az új kenyér ünnepén ünnepi őrlésre várják a látogatókat.
A fotókat jó pár éve, a felújítás előtt készítettem.
Nézd meg a szarvasi Szárazmalmot őrlés közben is!
További információ a szarvasi szárazmalom honlapján.
