Újabb magyar kézművesség az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján
Az UNESCO 2023. december elejei ülésén újabb 55 kulturális gyakorlatot vet fel a Szellemi Kulturális Örökség listájára. A 2003 óta létező kategória a hagyományos művészet, a tánc, az ételek, a kézművesség és az átmeneti rítusok védelme érdekében jött létre. „A kézműves üveg készítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelem hat ország, köztük Magyarország közös nevezése alapján került fel a szellemi kulturális örökség listára.
UNESCO szellemi kulturális örökség
Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az 1972-es világörökség egyezmény kiterjesztéseként 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséért létrejött egyezményt. A nemzetközi jogi dokumentum a csatlakozott részes államok számára meghatározza a végrehajtással kapcsolatos lépéseket, feladatokat.
Szellemi kulturális örökség lehet:
- szóbeli hagyomány, és kifejezési forma, tradicionális előadó művészet;
- társadalmi szokás és rítus, ünnepi esemény;
- a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos ismeretek, valamint
- a hagyományos kézművestermékek előállításához szükséges tudás és készség.
A megalakulása óta eltelt 20 évben az UNESCO több mint 140 védelmi projektet finanszírozott világszerte, összesen mintegy 12 millió dollár értékben.
Magyarország 2006-ban fogadta el az egyezményt, és az idén elfogadottal immár 7 szellemi kulturális örökségnek örvendhetünk.
UNESCO szellemi kulturális örökségként nyilvántartott magyarországi tételek:
- Mohácsi busójárás (2009)
- Táncházmozgalom (2011)
- Matyó népművészet (2012)
- A népzenei örökség megőrzése Kodály-módszerrel (2016)
- Solymászat (2017; Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Arab Emírségek, Franciaország, Katar, Kazahsztán, Koreai Köztársaság, Magyarország, Marokkó, Mongólia, Németország, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szíria közös öröksége)
- Kékfestés (2018; Ausztria, Csehország, Magyarország, Németország, Szlovákia közös öröksége)
- Üvegművesség (2023, Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország, Spanyolország)
A 2023-ben elfogadott 55 új kiegészítéssel az UNESCO élő örökségeinek listáján immár 730 kulturális gyakorlat szerepel 145 országban.
Üvegművesség, az új magyar szellemi kulturális örökség
A kézműves üvegkészítés tudását Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A hagyományos üvegművesség (az üvegfújás, színezés, csiszolás, festés, az ólomüveg készítés) kifejezi a tehetséget és a kreativitást, amelyet generációról generációra hagyományoztak évszázadokon át.
A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, a festése is.
A 19–20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Üveggyárainknak olyan saját specialitásai voltak, mint az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg, a parádi lüszterfestés, amelyekre saját szériákat alapoztak.
Magyarországon egyetemeken, középiskolákban és tanodákban folyik üvegműves képzés. Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget.
