Újabb két érték lett Hungarikum
A Hungarikum Bizottság döntése alapján 2023. októberében újabb két magyar különlegesség lett Hungarikum: a lángos és a székelykapu. A Magyar Értéktár szintén két kiemelkedő nemzeti értékkel egészült ki, a bokortanyák és a zselici hársméz kerültek be újonnan a gyűjteménybe. Egy kvízzel is készültem. Teszteld magad, mennyire ismered a hungarikumokat!
Két új érték került a Hungarikumok Gyűjteményébe
Széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetések eredményeként született meg a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény. A törvény célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.
A hungarikum törvény megfogalmazása szerint: “hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”
A törvény meghozatala óta folyamatosan bővül a kiemelt értékek köre, amit Hungarikumnak hívunk. 2023 októberében a lángos és a székelykapu került a hungarikumok közé. A Magyar Értéktár, ami a hungarikumok „előszobája” szintén két elemmel bővült, bekerültek a nyírségi bokortanyák és a zelici hársméz.
Ezzel a Hungarikumok Gyűjteményébe 89 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 152 nemzeti érték tartozik.
A magyar gasztronómia remeke, a lángos igen rövid idő alatt lett hungarikum, hisz csak 2023 tavaszán került be a Magyar Értéktárba. A lángos, amit hagyományosan reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztunk, napjainkban már nemcsak a magyarok körében ismert és kedvelt.
A székelykapu jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól.
A Magyar Értéktárba került bokortanyák a 18. század közepétől a Nyírségben alakultak ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
A zselici hársméz egy különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. A hársfa virágzásának idején több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek.
igen, szívesen