Új világörökségi helyszínek az UNESCO listáján – fókuszban Afrika
Az UNESCO Világörökség Bizottság 47. ülésszaka 2025. július 6. és 16. között zajlott le Párizsban, Franciaországban. Az esemény zárásaként 26 új kulturális és természeti helyszín került fel az UNESCO világörökségi listájára, valamint két meglévő helyszín kibővítéséről is döntés született, elősegítve ezzel határokon átnyúló természetvédelmi területek létrejöttét. E helyszínek mostantól a világ legmagasabb szintű örökségvédelmi státuszát élvezik.
Ezek lettek az új világörökségi helyszínek 2025-ben
Az idei évben különös hangsúlyt kapott az afrikai örökség: négy új afrikai helyszínt vettek fel a listára, ezzel a kontinensen szereplő helyszínek száma 112-re emelkedett. Emellett három afrikai helyszínt sikerült eltávolítani a veszélyeztetett világörökségek listájáról. Két ország, Bissau-Guinea és Sierra Leone idén első alkalommal nyújtott be jelölést, tovább erősítve az UNESCO világörökségi lista egyetemességét. Előrejelzések szerint 2027-ig további hét afrikai állam is csatlakozhat első nevezésével.
A bizottság döntései nyomán az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszínek száma világszerte immár 1248-ra nőtt, lefedve 170 országot. A 2025-ös évben összesen 32 jelölés közül 21 kulturális, négy természeti és egy vegyes típusú helyszín nyerte el a világörökségi címet.
Az UNESCO új világörökségi helyszínei 2025-ben
- Kambodzsai emlékhelyek: Az elnyomás központjaitól a béke és az elmélkedés helyszíneiig, Kambodzsa
- A Bijagós-szigetcsoport part menti és tengeri ökoszisztémái – Omatí Minhô, Bissau-Guinea
- Az ősi Khuttal kulturális örökségi helyszínei, Tádzsikisztán
- A Mandara-hegység DIY-Gid-Biy kulturális tája, Kamerun
- Faya paleotáj, Egyesült Arab Emírségek
- Malajziai Erdészeti Kutatóintézet, Selangor Erdőpark, Malajzia
- Temetési hagyomány Szardínia őskorában – A domus de janas, Olaszország
- Gola-Tiwai komplexum, Sierra Leone
- Indiai Maratha katonai tájak, India
- Carnac és Morbihan partjainak megalitjai, Franciaország
- Minószi palotaközpontok, Görögország
- Kumgang-hegy – Gyémánthegy a tengerből, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
- Mount Mulanje kulturális táj, Malawi
- Murujuga kultúrtáj, Ausztrália
- Møns Klint, Dánia
- Peruaçu folyó kanyonja, Brazília
- Sziklavélyok a Bangucheon-patak mentén, Koreai Köztársaság
- A Khorramabad-völgy őskori helyszínei, Irán
- A Sulgan-Tash-barlang sziklafestményei, Oroszország
- Szárdis és Bin Tepe lüdiai halomsírjai, Törökország
- A 17. századi Port Royal régészeti együttese, Jamaica
- Panamá, Panama gyarmati transzisztmiai útvonala
- II. Lajos bajor király palotái: Neuschwanstein, Linderhof, Schachen és Herrenchiemsee, Németország
- Wixárika útvonal a szent helyeken keresztül Wirikutába (Tatehuarí Huajuyé), Mexikó
- Xixia császári sírok, Kína
- Yen Tu-Vinh Nghiem-Con Son, Kiep Bac műemlék- és tájkomplexum, Vietnam
Jó és rossz hírek az UNESCO ülésről
Örvendetes hír, hogy Budapest világörökségi helyszínei, a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, nem kerültek fel az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Ez egy jelentős elismerés, mivel 2019 óta idén először nem javasolták a főváros helyszíneit erre a listára.
A döntés hátterében az áll, hogy az UNESCO aggályokat fogalmazott meg öt kérdéses terület miatt, de a minisztérium sikeresen orvosolta ezeket a problémákat, és a helyszínek megőrizték világörökségi státuszukat. A döntésben közrejátszott az is, hogy nem épül meg a Mini Dubaj, ami a Hősök tere látképét nagyban „elrondította” volna.
Az UNESCO döntése alapján Budapest nem lett veszélyeztetett világörökségi helyszín, ami azt jelenti, hogy a magyar főváros megőrizte rangos nemzetközi elismerését.
A remek hírek mellé érkezett azonban egy elkeserítő is. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 2017-höz hasonlóan ismét kilépteti az Amerikai Egyesült Államokat az UNESCO-ból. Ez a döntés 2026 decemberének végén lép hatályba.
