Tisza-tó: víztározóból lett hazánk legnagyobb mesterséges tava
Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a Tisza-tó mindössze négy évtizedes múltra tekint vissza. Kiváló természeti adottságainak, kialakult ökológiájának köszönhetően családi kikapcsolódások ideális helyszíne. Vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható.
Tisza-tó kialakulása
A tiszai áradások szabályozása és Alföld jobb vízellátása érdekében építették fel 1973-ban a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal. A Heves megyéhez tartozó terület feltöltése az 1990-es években fejeződött be. Az Alföld északi részén létrejött mesterséges tavat először Kiskörei víztározónak hívták, később kapta a mai Tisza-tó nevet.
A 127 km² területen felváltva találunk a nyílt vízfelületeket, szigeteket, holtágakat és csatornákat. Hossza 27 km, 43 km²-nyi sziget található benne, az átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 1999 óta Hortobágyi Nemzeti Park részeként az UNESCO Világörökség listájára is felkerült.
Magyarország második legnagyobb összefüggő vízfelülete változatos vadvízi világot varázsol az Alföldre. Horgászok kedvelt helye, csónakos barangolások, kajaktúrák, ökotúrák, és fotótúrák legnépszerűbb úti célja. A szigeteken sétaút, kalandpark, a félszigeten található ártéri erdőben tanösvény kínál kirándulási lehetőséget.
Tisza-tavi Ökocentrum
2012-ben Poroszlón nyílt meg az Európa legnagyobb édesvízi akváriumát is magában foglaló Tisza-tavi Ökocentrum, a Tisza-tó látogatóközpontja és témaparkja.
A kiállításra érkező látogatót egy sejtelmes víz alatti világ fogadja. Itt találkozhatunk Magyarország ismert, ám annál ritkábban látott védett halaival, mint pl. a magyar bucó, petényi márna, lápi póc. A leglátványosabb attrakció az üvegalagútnál várja a látogatót, ahol a Magyarországon egykoron élt halóriást, a vizát csodálhatjuk meg, amint 1,5-2 méteres példányai a fejünk fölött úsznak át.
