Tikal, a maják kultikus központja Guatemalában
A dzsungel szívében, a Tikal Nemzeti Park esőerdőjében, buja növényzettel körülvéve, fekszik a maja civilizáció egyik fő helyszíne, a Kr.e. 6. századtól az i.sz. 10. századig lakott Tikal. A Guatemalában található település kultikus központjában csodás templomok és paloták emelkednek, a terekhez pedig hosszú lépcsősorok vezetnek. A maják gazdag vallási, művészeti és tudományos életét bemutató terület a nemzeti parkkal együtt 1979 óta az UNESCO világörökség része.
Tikal Nemzeti Park, Gautemala
A Tikal Nemzeti Park az észak-guatemalai Petén tartományban található, egy nagy erdőterületen belül, amelyet gyakran Maya-erdőnek neveznek. A nemzeti park öleli fel Guatemala és egész Közép-Amerika legkiterjedtebb trópusi esőerdejét, ahol az érintetlen természettel számtalan formában találkozhatunk. Tikal igen népszerű azok körében, akik olyan őserdei állatokat kívánnak megfigyelni, mint a bőgőmajom és a pókmajom, amelyek gyakran gyűlnek össze a maja romváros körül.
A Tikal Nemzeti Park területén 221 km2 esőerdő található. Azon kevés világörökségi terület egyike, amelyet rendkívüli biológiai sokfélesége és régészeti jelentősége miatt természeti és kulturális kritériumok szerint is felvették.
57 600 hektárnyi vizes élőhelyet, szavannákat, trópusi széleslevelű és pálmaerdőket foglal magában, a maja civilizáció több ezer építészeti és művészeti maradványával a preklasszikus időszaktól (i.e. 600) a hanyatlásig és a városközpont végső összeomlásáig i.sz. 900 körül.
Öt macska, köztük jaguár és puma, számos majom és hangyászfaj, valamint több mint 300 madárfaj tartozik a figyelemre méltó vadon élő állatok közé. Az erdőkben több mint 300 fafaj és több mint 2000 magasabb növény található a változatos élőhelyeken.
A Tikal Nemzeti Park 1955 óta nemzeti park. Ekkoriban kezdődtek el a széleskörű teltárások. Az itt található mintegy 4000 templom, palota és többemletes lakóház városi jólétről és dinasztikus hatalomról tanúskodik.
Tikal, a maja civilizáció öröksége
Maja piramisokról elsősorban Mexikó piramisai jutnak eszünkbe. Nem csoda, hisz a legismertebbet, Chichen Itza-t 2007-ben A világ hét új csodája közé is beválasztották.
A guatemalai esőerdő szívében található a maja civilizáció egyik legfontosabb romvárosa, amelyet a Kr. e. 6.századtól a Kr. u.10. századig laktak. A település kultikus központjában pompás templomok és paloták állank, a terekhez hosszú lépcsősorok vezetnek. A lakásmaradványok a környező vidéken szétszórtan helyezkednek el. Az egyik legfontosabb régészeti komplexum, amelyet a maja civilizáció hagyott hátra.
Tikal egy hódító állam fővárosa volt, amely az ősi maja egyik legerősebb királyságává vált, innen irányították az egész maja civilizációt.
A magasan fekvő templomokban volt a papok és hercegek székhelye, onnan rendelkeztek a több ezer alattvaló sorsa felett.
Fénykorában, Kr. u. 700 és 800 között, a városban mintegy 90 000 maja indián élt. A 3000 különálló épület között vannak olyan vallási célokat szolgáló épületek, illetve sírok is, amelyeket hieroglifák díszítenek.
A maja kultúra gyors hanyatlását valószínűleg élelmiszer hiány okozta, de ez a mai napig csupán feltételezés.
Tikalban a maják több ezer építményt – templomokat, palotákat, piramisokat, labdajáték tereket és ereklyetartó helyeket – emeltek, melyek többnyire a dzsungel zöldjében rejtőznek, és csak földdel borított domboknak látszanak. Miután a várost hirtelen elhagyták lakói, az gyorsan pusztulásnak indul, a burjánzó őserdő részévé vált..
Tikal mintegy 16 km2-nyi területre kiterjedő romjai a város egykori nagyságát sejtetik. A romváros épületei híven tükrözik a maja társadalom fejlődését, a vadászó-gyűjtögető életmódtól a fejlett földművességig, és bemutatják a maják gazdag vallási, művészeti és tudományos életét is.
Tikal látnivalói, nevezetességei
A legnagyszerűbb épületek a hatalom egykori centruma, a Gran Plaza körül állnak. A keleti és nyugati oldalon két hatalmas, meredek piramis emlekedik a magasba. Lenyűgöző látványt nyújt a 45 méter magas Nagy Juguár-templom, amelyet I. templomként is emlegetnek. Ezzel a hatalmas építménnyel állíthatott i. sz. 700 körrül az akkori uralkodó, Ah Cacao örök emléket magának. Halála után a piramis alatt, egy kriptában helyezték nyugalomra, amely olyan értékes kincseket rejt, mint például az 1963-ban megtalált Jade-maszk.
A szemben álló „Maszkok templomát”, a II. templomot is Ah Cacao építette. A templom a merdek lépcsőket díszítő két maszról kapta a nevét. Fent a csúcson egykor falfestmény volt látható, amely egy fogoly kévégzését ábrázolta.
Északi oldalon az Északi Akroolisz zárja a teret, amely eredetileg 16 templomból állt. Az esőerdő nedves klímájától megrongált sírkövek feliratai és ábrázolásai ma már alig ismerhetők fel.
A Maszkok temploma mögött egy 300 méter hosszú út vezet a dzsungelen át a Mundo Perdidóba, az Elveszett Világba.A legrégebbi, retaurált piramis, a Nagy Piramis (Gran Piramide) 35 méteres magassáával kissé kiemelkedik az esőerdő lombkoronájából. A négyzet alapú építmény minden oldalán meredek lépcsősor vezet felfelé. Ha megmásszuk a lépcsőket, jutalmul az geykori maja birodalom központja tárul elénk.
Ennél még csodálatosabb élményt nyújt a IV. templomról a kilátás. Ez a 65 méter magas épület a Kétfejű kígy-templom (Serpiente Bicéfala) nevet kapta, és ma Közép-Amarika legmagasabb antik építménye.
2023 tavaszán a TV2 Ázsia-Expressz – Felfedezzük Amerikát! című műsorában Tikal romvárosában kezdték meg a guatemalai próbatételeket a versenyzők.
.
