Thököly-vár, Késmárk és a Szepesség büszkesége
A gyönyörűen felújított, reneszánsz stílusú Thököly-vár a szlovákiai Késmárk és Szepes megye megismertebb jelképe és látnivalója. A késmárki vár híres szülöttje Thököly Imre, a későbbi felső-magyarországi és erdélyi fejedelem, a legendás „kuruckirály”. A 15. századi vár napjainkban múzeumként működik, udvarán nyaranta színházi előadásokat tartanak.
Thököly-vár Késmárkon
Késmárk látnivalói közül kiemelkedik a vár, amit a történelmi belvárosból a Várutcán indulva érhetünk el.
A 15. századi vár helyén már 1190-ben apácakolostor állt. A korábbi kolostor anyagainak felhasználásával emelték a várat a huszita pusztítások után. A várat Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt.
Később a Laszky család birtokába került. Tőlük vásárolta meg a várat 1579-ben a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén. Ez lett a Thökölyek a családi székhelye. A gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá alakították át. Az udvaron reneszánsz árkádokat alakítottak ki, a gazdagon díszített termek falát falfestményekkel dekorálták.
A várban született 1657-ben a család legismertebb tagja, Thököly Imre, a későbbi felső-magyarországi és erdélyi fejedelem, a legendás „kuruckirály”.
A kuruc felkelés leverése után Lipót császár a várat lefoglalta és fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.
A várat 1703-ban megvette a város. 1741-ben és 1787-ben a várossal együtt leégett, ezután a megmaradt épületeinek egy részét lebontották.
1931-ben múzeumot nyitottak benne. 1962 és 1985 között nagy felújítást végeztek.
A vár előtti már áll, de egyelőre letakarva látható Thököly lovas szobra. Győrfy Lajos alkotása Magyarország ajándéka. A szobor avatását 2021. november 19-re tervezték, de erre a Covid-19 miatt egy későbbi időpontban kerül majd sor.
Késmárki vár legendája
Ahogy a legtöbb várnak, a Thököly-várnak is van legendája. Úgy tartják, hogy egyszer Laszky Albert várúr felesége, Beáta férjurának beleegyezése nélkül lovagolt ki nemesek társaságában a közeli Tátrába. A várúr annyira megorrolt hitvesére, hogy hat évre a vártoronyba záratta. A börtönéből két ablak nyílt, az egyiken kapta az ételt, a másik pedig szeretett tátrai hegyeit szemlélhette. A monda szerint a „fekete úrnő” szelleme azóta is kísért a falak között.
A vár látogatása
Az ovális alaprajzú kastély legszebb fennmaradt reneszánsz részlete pártázatos bástya a városra néző déli falon található.
Az udvarból nyíló várkápolna alapja gótikus, kapuzata barokk. Csavart oszlopokkal díszített barokk főoltárán magyar királyok szobrai állnak.
A vár termeiben a helytörténeti kiállítás látható. Különleges látnivalója az első Magyarországon működtetett röntgenkészülék 1897-ből. Számos magyar nyelvű emléket fedezhetünk fel a Trianon előtti időkből.
A gótikus eredetű várkápolnában a Laszkiak és a Thökölyek sírjai láthatók.
Nyaranta színházi előadásokat és titokzatos éjszakai várlátogatásokat rendeznek.
A vár udvara belépőjegy nélkül látogatható.
Thököly Imre szobra
A Késmárki vár előtt áll Thököly Imre bronz lovasszobra. Magyarország kassai főkonzulátusa készíttette Magyarország ajándékaként. Késmárk városa a talapzatot és a térrendezést biztosította.
A szobrot 2022. március 28-án avatták fel. Magyar Attila a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese mondta az avató beszédet, kihangsúlyozta a magyar és a szlovák nép együttes harcát a Thököly Habsburg-ellenes felső-magyarországi felkelésében, majd a Rákóczi szabadságharcban is.
Thököly Imre – magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország fejedelme, majd 1690-ben Erdély fejedelme – Késmárkon a várban született 1657. szeptember 22-én (források eltérő dátumot írnak) és fiatalon, 47 évesen Törökországban Izmirben halt meg. Késmárk evangélikus templomában 1906-tól őrzik hazakerült hamvait.
A fotók egy része saját, amelyeket 2022 nyarán készítettem, a többit pedig az olvasók küldték. Nagyon köszönöm a fotókat Tóthné Évának és Kiss Dórának!
