Múzeumból mecsetté válik a Hagia Sophia Isztambulban

Teljesen ledöbbentett a hír, hogy a Hagia Sophia épületét mecsetté alakítják. A hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambul ikonikus épülete, 1934 óta múzeumként működött. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A változtatás akár a cím elvételébe is kerülhet. 

Háromszor jártam Isztambulban, természetesen mindhárom alkalommal kötelező program volt a Hagia Sofia megtekintése. Régóta terveztem már, hogy írok róla, nem gondoltam, hogy egy ilyen aktualitás miatt keresem elő a legutóbbi utazás fotóit és ragadok billentyűzetet.

Hagia Sophia története

Isztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja. Európa és Ázsia találkozásánál épült és három nagyhatalom, a Kelet-Római Császárság, a Bizánci Birodalom és az Oszmán Birodalom fővárosa volt.

Európában és Ázsiában is kétezer éve folyamatosan a politika-, a vallás- és a művészettörténet fő eseményeivel hozzák kapcsolatba. A város építészeti öröksége többek közt a I. (Nagy) Konstantin császár hippodroma (lóverseny pálya), a 6. századi Hagia Sophia és a 16. századi Szulejmán emlékek. Ezeket a területek vették fel az UNESCO világörökségi listájára 1985-ben. A Hagia Sophia Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága.

Az első nagy templomot II. Konstantin – Konstantinápoly város alapítója, Nagy Konstantin fia – építtette egy IV. századi kis pogány templom helyén. Az 360-ban elkészült templomot 404-ben az Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. Többszöri lerombolás és újjáépítés után a 5 év alatt készült el a mai templom, 537. december 27-én szentelték fel. Ez lett a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt.

A Hagia Sophia (törökül Ayasofya) jelentése magyarul: az isteni bölcsesség temploma. Sokáig csak Nagytemplomként (Megalé Ekklészia; Ecclesia Magna) hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható építmény a korabeli keresztény világban. Előcsarnokaival együtt a 7570 m2 alapterületű épület a sevillai katedrális megépítéséig, 1196-ig a legnagyobb egyházi építmény volt.

Földrengések többször is (558, 989, 1346)  megrongálták, de minden alkalommal az eredeti terveknek megfelelően helyreállították.

A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át.

1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök dzsámivá alakították át és minareteket építettek a templomhoz. Belső átalakításokat is végeztek, a templom bizánci mozaikjait bevakolták, mert az iszlám tiltja az emberábrázolást. 1934-ig ez volt Konstantinápoly fő mecsete.

A Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt 1935-ben múzeumként nyitották meg.

Hagia Sophia látnivalói

A templom különlegessége a többszörös kupolamegoldása és gigantikus mérete. A főkupola 31 méter átmérőjű és 56 méter magas. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fény biztosítják, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne.

A bizánzi mozaikok mellett az iszlám időszak nyomai is megtalálhatók, sőt magyar vonatkozást is találunk. A mihráb (iszlám imafülke) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket budai gyertyatartónak hívnak. Ezeket I. Szulejmán 1526-ban – Buda első török megszállásakor – több más, a budai várban és a templomokban található értékekkel együtt szállíttatta Konstantinápolyba. Oldalukon török feliratok hirdetik I. Szulejmán nagyságát.

Mecsetté alakítás

2020. július 10-én új fejezett kezdődik az épület történelmében. Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki, a Hagia Sophia mecsetté alakítására.

Konstantinápoly elestekor, 576 évvel ezelőtt alakították át ortodox bazilikából mecsetté, majd 1934-ben az akkori török kormány döntött egy múzeum létrehozásáról. A mostani döntés ezt tette semmissé azzal, hogy ismét mecsetté alakítja.

2020. július 24-én már meg is tartják az első muszlim közösségi imádkozást az épületben.

A hírek szerint továbbra is nyitva áll majd az iszlám és nem iszlám hívők előtt is. Az mozaikok sorsáról nem olvastam semmit, de az UNESCO tiltakozását fejezte ki az átalakítás miatt.

Hagia Sophia átalakításának híre videón

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük